Magyar Krónika
Hogyan tűrte a nép a kötelező maszkviselést a spanyolnátha idején?
maaktuálisgyar krónika  2020. 06. 21.
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A JUHA juh, másképpen birka, sőt, bürge, a legjámborabb, legtürelmesebb állat, a türelem szimbóluma. Ezért mondja Petőfi, hogy a türelem a birkák erénye. Valóban, a birka nehezen hozható ki a sodrából.
hirdetés
Klikk ide
Az 1918-1920-as influenza-világjárvány volt e kórokozó leghalálosabb ámokfutása a világtörténelemben, a becslések szerint akár 50 millió emberrel is végezhetett.
Az Egyesült Államokban, ahol mintegy 675 000 ember halt bele a fertőzésbe, a különféle helyi kormányzatok számos intézkedéssel kíséreltek meg gátat szabni a terjedésének. Ezek régiónként igencsak különbözőek voltak – az iskolabezárásoktól és nyilvános helyek lezárásától az utcai köpködés elleni szigorú határozatokig és a kötelező zsebkendő- és maszkhasználatig terjedtek. Hogyan tűrték mindezt az emberek?

Tagadásból hazafias kötelesség Utóbbi intézkedések különösképpen az ország nyugati részén voltak gyakoriak, és a lakosság nagy része együttműködő volt – az első világháború közepette azzal győzték meg az embereket, hogy az Európába induló katonákat védik a fertőzéstől a betartásukkal.
A spanyolnátha első regisztrált fertőzöttje az amerikai hadsereg közlegénye volt a Kansas állambeli Fort Riley támaszponton, 1918. március 4-én.
Habár mind az Egyesült Államok, mind a többi hadviselő ország eleinte igyekezett eltussolni a járvány tényét – a betegség közkeletű neve is onnan származik, hogy a semleges spanyol sajtóból értesült róla először érdemben a világ –, később hazafias kötelességként próbálták beállítani a prevenciós szabályok betartását.
Ahogy a Vöröskereszt közérdekű közleménye fogalmazott: "Az a férfi, nő vagy gyermek, aki most nem hajlandó maszkot viselni, veszélyes mihaszna."
Az ilyen és ehhez hasonló hangulatú üzenetek sokakat motiválhattak az együttműködésre – háború idején senki sem akarta, hogy lustának, naplopónak tartsák.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy az együttműködési arány magas volt, a panaszok száma is az volt. A legtöbb kifogást a maszkok kényelmetlensége miatt emelték, illetve sokan a kereskedelmi forgalom csökkenésének okát látták bennük. Többször előfordult, hogy politikusok és más tisztségviselők maszk nélkül jelentek meg nyilvános helyeken, ami botrányokhoz vezetett.
A háború végével azonban ez a hangulat elmúlt – San Franciscóban még "Maszkellenes Liga" is alakult.

Porózus anyagok 1918-ban a légzésvédelmi technológia még igen messze állt a napjainkban az orvosi személyzet által preferált N95-ös maszkoktól és hasonló fejlett eszközöktől. A sebészi maszkok gézből készültek, és ezek szolgáltak a legtöbb civil védőmaszk alapjául is.

A Vöröskereszt önkéntesei is ilyeneket készítettek és osztogattak a lakosságnak, és az újságokban közölt "csináld magad" jellegű leírások is ezek előállítására biztattak. Mindazonáltal volt, aki még ennél is kevésbé hatékony védelmet választott.
Az Amerikai Vöröskereszt nővérei szállítanak el egy influenzás beteget St. Louisban, 1918.
(kép forrása: Wikimedia Commons)
Ahhoz, hogy az embereket rávegyék arra, hogy felvegyék őket, a városok igencsak megengedők voltak azt illetően, hogy mit is viselhetnek az emberek – mondta el J. Alex Navarro, a Michigani Egyetem Orvostörténeti Központjának igazgatóhelyettese és Az 1918-1919-es amerikai influenzajárvány digitális enciklopédiája című kötet egyik szerkesztője.

1918 októberében a Seattle Daily Times című napilap Az influenzafátyolok új divatot teremtenek: a seattle-i nők finom sifonszegélyű hálót viselnek a kór ellen szalagcímmel jelent meg.

A leírt "divatos" maszkok nem sokat segítettek a cseppfertőzéssel terjedő vírus ellen, azonban arról is vita folyt ekkor az orvosi körökben is, hogy a többrétegű gézmaszkok vajon hatékonyabbak-e.

Detroit városi főorvosa, J.W. Inches például kijelentette, a gézmaszkok túlságosan porózusak ahhoz, hogy hatékony védelmet nyújtsanak.
Emellett az is tény, hogy sokan a komolyabb védőfelszerelés sem helyesen viselték, kiiktatva előnyeit. Az arizonai Phoenixben a legtöbb ember betartotta a maszkviselési szabályokat, abban azonban nem akadályozta őket semmi, hogy lyukat vágjanak maszkjukra a dohányzáshoz.

Betartatás és büntetés Azon kevesek, akik bármiféle arceltakarás nélkül jártak-keltek a szabályok ellenére, a korabeli beszámolók szerint nem a tudományos kétségeik, hanem saját kényelmük okán tettek így.
Rengeteget olvasni arról, hogy az emberek azért nem akarták viselni őket, mert melegek és fülledtek – mondta el Nancy Bristow, a Puget Sound-i Egyetem történelem tanszékének vezetője és az Amerikai járvány: az 1918-as influenzajárvány elveszett világai című monográfia szerzője.
Védőmaszkos rendőrök a Washington állambeli Seattle-ben, 1918. december
(kép forrása: Wikimedia Commons)
Egyesek azzal érveltek ellenük, hogy félelmet szítanak a lakosságban, miközben inkább nyugtatni kellene, ami véleményem szerint inkább jó ürügy arra, hogy amiatt kritizálják a maszkokat, mert az illető nem akarja viselni őket – tette hozzá.

Számos üzlettulajdonos attól rettegett, az emberek kevesebbet járnak majd vásárolni, ha az utcára maszkot kell venniük, mások a polgárokat megillető jogok csorbításának tartották kötelezővé tételüket.

Bristow szerint azonban a kritikák közt a legjelentősebb az a gondolat volt, amelyet ma is annyit hallunk: hogy a maszkok hamis biztonságérzetet nyújtanak.Rámutatott: a maszkviselés által nyújtott védelem hatékonyságát leginkább az csökkenti, ha az emberek az egyéb biztonsági előírásokat nem tartják be (különösen, ha kilyukasztják őket a dohányzáshoz).

Az 1918 őszén kötelező maszkviselést bevezető városok nehezen tudták betartatni a szabályt a lázadók közt. A leggyakoribb retorzió a pénz- vagy börtönbüntetés volt, illetve az újságok hasábjain való név szerinti nyilvános megszégyenítés.

A legszélsőségesebb eset San Franciscóban történt, ahol a fegyverrel is ellátott egészségügyi ellenőrök egyike súlyosan megsebesített intézkedés közben egy renitens polgárt, és további két ártatlan járókelőt is eltalált.

San Francisco nagyhatalmú vezetői ehhez képest olcsón megúszták: egy 1918 novemberi bokszmeccsen a rendőrség fényképésze lencsevégre kapott több városi tisztviselőt, egy kongresszusi képviselőt, egy bírót, a haditengerészet ellentengernagyát, a város főorvosát és magát a polgármestert is, amint maszk nélkül szemlélték az eseményt – éppen arcuk fedetlensége miatt voltak felismerhetők.
A főorvos végül öt, a polgármester pedig ötven dollár értékben fizetett büntetést, azonban egyéb intézkedés nem történt a társaság egyik tagja ellen sem.

A háborús lelkesedés elhalása San Francisco először 1918 októberében rendelte el a maszkviselést, ezt azonban a novemberi európai fegyverszünetet követően feloldotta. Januárban, miután a megbetegedések száma meredeken megnőtt, újra kötelezővé tették, azonban ekkor már jelentős ellenállásba ütközött az intézkedés.

Az ellenzők csoportjához több orvos és a városi tanács egy tagja is – a Maszkellenes Liga egyik gyűlésén 2000-en is megjelentek. Navarro szerint a nagyfokú ellenállás egész egyszerűen a háború végének tudható be – a békehangulatban nehezebben tűrték el az emberek, hogy utasítgassák őket.
Sorban álló emberek San Franciscóban, 1918. (kép forrása: Wikimedia Commons)
Mindazonáltal a kaliforniai nagyváros bizonyult a kivételnek: más nagyvárosokban ilyesfajta szervezett tiltakozás nem fordult elő a feljegyzések szerint.

Nancy Tomes, a Stony Brook-i Egyetem professzora, a spanyolnátha-járvány szakértője szerint bár elszórtan volt ugyan ellenkezés a maszkviselési intézkedésekkel szemben, nem vált széles körben elterjedtté.

A textil- és papírzsebkendőkkel szemben, amelyek mindennapos használatát éppen a spanyolnátha-járvány tette megszokottá, a maszkviselés nem tartott ki a válság utáni években.

Továbbra is nehéz megállapítani, önmagában a maszkviselésnek mekkora szerepe volt a fertőzések megelőzésében, annyi azonban bizonyos, hogy az általában véve szigorúbb egészségvédelmi döntéseket hozó közösségek jobban jártak, mint azok, amelyek nem.Ma már visszatekintve láthatjuk, hogy ellaposították a görbét, és azok a közösségek, amelyek hosszabb ideig betartatták a szigorúbb szabályozásokat, és korán is kezdték ezt, alacsonyabb halálozási arányt tapasztaltak – mondta Bristow. Nekik azonban még nem álltak rendelkezésre pontos adatok, így az elkövetkező évek során nem volt ennyire tiszta, hogy amit tettek, mennyire hatékony volt.Múlt-kor
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212