Magyar Krónika, szeptember 19.

Mailáth József

Montreál

Ausztrália külkereskedelmi mérlege rekord-veszteséggel zárult a második negyed végén. Ez a rekordveszteség tette fel a kérdést hogy vajon az ország gazdasági fejlõdése nem mutatott-e esést a hároméves huzamos fejlõdés után.

A statisztikai hivatal hivatalos jelentése szerint Asztrália A$12.7 billióval többet költött behozatalra és külföldre irányított beruházásra mint amennyi bevétele volt árú-kivitel, külföldi tõke-beruházás és turista forgalom után. Ez volt a legnagyobb deficit amit a folytatólagos aszály, a SARS ijedelem által okozott turista forgalom csökkenése, az ausztrál dollár árfolyamának emelkedése és a világ gazdasági helyzetének általános gyengesége okozott.

Hogy ehhez a deficithez mennyire járult hozzá Ausztrália részvétele az iraki confliktusban, arról nem szól a krónika.

Az ország kivitele 10%-al csökkent az elõzõ negyedévhez viszonyítva ami a legnagyobb csökkenés volt egy negyedév alatt az utolsó 15 évben. A turista forgalom 4.3%-al csökkent, ami a statisztikai hivatal szerint 40 éves rekord. Az üzleti befektetés csak 1.6%-al nõtt a júniusi negyedben ami hozzájárult a A$2.5 billiós külkereskedelmi folyószámla veszteséghez.

Ausztrália külföldi adósága A$359 billió volt június 30-án. A statisztikai hivatal számítása szerint 1.6%-al csökkenti majd az ország bruttó nemzeti termék eredményét. Ez megerõsíti egyes szakértõk véleményét, elképzelhetõen ez lesz az elsõ negyedév mikor a bruttó nemzeti termék negatív eredményt mutat majd.

Ennek ellenére, legtöbb gazdasági szekértõ nem hiszi, hogy a nemzeti bank felemelni a hivatalos kamatlábat. Michael Blythe, a Commonwealth Bank igazgatója szerint bár a külkereskedelmi mérleg rekord-veszteséggel zárt, még nem jelenti azt, hogy a veszteség folyamatos jelenség lesz a jövõben. Az elkövetkezõ negyedévben jobb eredmény várható.

Peter Costello, az ausztrál treasurer szerint, az aszály várható megtörése, a SARA által okozott félelem megszûnése és a világ gazdasági helyzetének lassú de biztos javulása nagyban elõsegíti majd a deficit javulását.

A negyedévi deficit 6.7%-a volt a bruttó nemzeti terméknek. Ez 0.1%-al volt több az eddigi legrosszabb eredménynél ami 1990-ben volt. Nagy különbség, hogy 1990-ben infláció és a hivatalos kamatláb két számjegyû volt, míg ma az évi infláció 2 és 3% között mozog és az hivatalos kamatláb pedig 4.75%.

A válasz arra a kérdésre hogy a mai külkereskedelmi mérleg eredménye aggasztó-e, attól függ, hogy kit kérdezünk. A kormány szerint nincs aggodalomra ok, az ellenzék szerint az ország tönkremenetel elõtt áll.