A magyar államalapítás ünnepe: augusztus 20

Magyar Krónika, augusztus 19.

Kovács Edit

Montreál

Magyar koronázási jelvények.

Az államalapítás 1000-ben I. Szent István király személyéhez ( 977-1038 ) fûzõdik. I. István, Géza fejedelem és neje Sarolta fia. 995-ben nõül vette II. Sz. Henrik bajor herceg (késõbbi császár) nõvérét, Gizellát, akiben magához hasonló buzgóságú élettársat nyert. 997-ben apja halála után kezdett uralkodni. 1000-ben, Szilveszter pápától kapott koronával királlyá koronázták. Fõfeladatának tekintette a magyar nemzet megtérítését és államának, nyugati értelemben való megszervezését. Mindkét célját elérte nem csekély küzdelmek árán. 1083-ban az országos zsinat szentté avatta, amit a pápa is megerõsített. Szent István volt az, aki a földmûvelésre való átvezetés és a kereszténység felvétele után erõs államot szervezett. A magyar nemzet nagy ünnepséggel üli meg augusztus 20-át, Szent István napját, és a hozzá fûzõdõ államalapítást.

A magyar államalapítás elõzménye, a nemzet jövõjét meghatározó honfoglalás volt, c:a 896-ban. A történelemnek ez az az idõszaka, amikor a besenyõk nyomása alá került törzsek az Etelközbõl a Kárpátok medencéjébe vándoroltak. Fõútvonaluk a Vereckei hágón át vezetett.
A törzsek elsõ szálláshelye az Alföld és a Dunántúl valamint a Maros környéke volt. Az ország területén élt, más földmûves népekkel keveredve vált a még jelentõs mértékben nomád pásztornép megtelepedetté, földmûvelõvé.