A fiatalabb nemzedék egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb tagja, Simándi Ágnes Budapesten született 1954-ben. Nyomdász volt, majd diplomát szerzett a Pázmány Péter Rk. Hittudományi Akadémián. Versei 1973 óta jelennek meg az otthoni Vigilia, Teológia, Új Ember, Katolikus Szemle, Kortárs című folyóiratokban. 1987-ben családjával Kanadába költözött, s Torontóban telepedett le. Itt tovább folytatta tanulmányait, Master of Divinity szinten szerzett diplomát. Írásai megjelennek külföldi magyar lapokban és antológiákban is.

Verseiben a megújult keresztény szellemiséget hirdeti. Első önálló verseskötete Nárciszok évada címmel jelent meg 1987-ben. A 126 oldalas gyűjtemény gyakori témája a liturgia, az evangélium, az ókeresztény mozaikok és szimbólumok megjelenítése. Versei, mint Tűz Tamás írja, örömhírben fogannak meg, szavai az Evangélium lapjairól lépnek versbe, de ezekből olyan költészet lesz, melyben helyet talál korunk minden testet-lelket őrlő problémája, s kifejezésre jut benne mindennapi életünk jelensége. ,,A pesti, a new-yorki, torontói utcán kavarja foszlányait a szél a csürhe langyos szemetével, lerágott hotdogos kiflivéggel, eldobott műanyag poharakkal..." (Krónika, 1985). 

Kötete alapján a belső világra figyelő, a gondolatok tömör és precíz kifejezésre törekvő költőként ismerjük meg. A környezet milyensége, természeti adottságai, a hétköznapok valósága azonban másodlagos helyet kapnak nála. Mind a hazai, mind a kanadai tárgyú verseiből keveset szól lakóhelyei valóságáról. ,,Liturgia Toronto nevére" c. versében például a nagyvárosi életről csupán annyit tudunk meg, hogy Jön a tél... Ezt is csupán hangulati díszletként alkalmazza, a lényeg a bensőből fakadó, a kedveshez intézett töprengő kérdésein van:

( ...) Csak
játék,    Hogy éjedbe zársz-e
vagy napodban fürdetsz kiderül
 a hetedik pecsét széttörésekor
 Áttetsző ikonod leszek, bőrödön
 olaj   Szemed üzenete a fáknak
 hajnali hóesésben

 Első kötetét újak követték, Tiltott játék (1993), csak kísérlet, közelítés (1998) és Szamizdat és sivatagi húsvét (2004) címmel. Mint vallja magáról, ,,Nem tartom magam vallásos költőnek a szó hagyományos értelmében, bár témáim többnyire a lét fontos és alapvető kérdései körül forognak, s mindig a hívő ember erkölcsi, lelkiségi megközelítésével próbálok feleletet adni magamnak is - ezekre, de csak úgy, mint hivő ember, aki történetesen verset ír..."  Az előbbi kötet címadó versében (,,Tiltott játék") a liturgiai kifejezések bensőségessé, halhatatlanná teszik lelki vívódásait:

 a legszebb április talán meg se
történt velem,
a kietlen éjjelek, a belülről
moccanó fájdalom testet kapott
árnya még csak nem is név
hogy kimondjam
milyen keserű a búcsúvacsora!
a saláta, a hal, a szelet kenyér
azóta szomjazom. Tengernyi év jön
még hihető álmokkal
csak április nem lesz már. soha.

Bensőséges, Pilinszky Jánosra emlékeztető finom érzések kifejezése járja át líráját. Legnagyobb vonzása, Rónay László szerint, az ellentétek feszítő erejének megjelenítése. ,,Lírájának épp az a vonzó sajátossága, hogy kendőzetlenül mutatja be az ember esendőségeit, hétköznapi botlásait, kétségeit, de mindig leküzdi a lélek harmóniáját, azt a megbékélést, mely valóban csak ,kontrasztokban' átélhető és megszerezhető." (Vigilia, 1988.)

Újabbverseiazt az érzést keltik az olvasóban, hogy a számkivetett évek múlásával, egyéni egzisztenciája rendeződésével leszűrődtek korábbi felfokozott érzelmei, gátlásai csökkentek, s bizalma költői feladata tisztázódásában megerősödött. A költő felelősségteljes hivatását hangsúlyozza Szamizdat c. kötetében: ,,ritkán merjük kimondani az igazságot, sokszor nem is azért, mert félünk, hanem azért, mert magától értetődőnek vesszük, fellebbezhetetlennek. vannak azonban  olyan pillanatok, mikor el kell mondani, hogy az erkölcs útja az egyetlen járható út..."

Verstechnikájával kapcsolatban Simon Erika így ír:  Simándi ,,bújtatott, sorközi rímeiben, megtört verssoraiban versei zeneisége félreismerhetetlenül modern. Sokszor a szó közepén választ, töri meg a sort, nagybetűt, pontozást ritkán használ. A sorokat, a pontozást a verssor kivédhetetlen belső logikája, belső zenéje diktálja..." Kaslik Ibolya szerint a Simándi-versek erényét ,,visszafogott szigorúságukban, összpontosult precizitásukban" látja. A költő számára az igaz szó és a pontosság a legnagyobb alkotói erény, ezeken keresztül képes csupán kimondani azt, amit embertársai is éreznek. A 2006 nyarán megjelent meg a hazai Kairosz Kiadó gondozásában ,,tiszta hang,, című gyűjteménye, melynek fülszövegén ez olvasható: ,,Ezek a versek leplezetlenül tárják fel a lélek legmélyén megbúvó rezdüléseket az élet fájdalmaira és a ritkán kapott szeretetre. A versek egyúttal szöveghangzású kompozíciók is. Zenei forrásból táplálkoznak bennük a hangulatok, érzelmek, vallomások." Torontóban a Magyar Élet c. folyóirat munkatársa.