A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

FÓRUMOK  ::  HUMOR
 

Estebány Oszkár,  gyógyító vagy sarlatán volt?

Magyar Krónika, február 24
Montreál
Bencsics Klára


 

A napokban került kezembe a népszerű Joe Schwarcz a MontreGazettben megjelent cikke.
Joe Schwarz magyar származású, a McGill és a Concordia egyetemeken biokémkus  professzor, akinek rendszeres rádióprogamja és állandó rovata van a szombati  Montreal Gazetteben.
Ebben a cikkben Estebány Oszkár nevét is felhozta , az  úgynevezett  kézrátételes gyógyítás (Therapeutic Touch)   azaz, a  parapszichológiai gyógyászatról írt fejtegetésében. Estebány Oszkár Észak-Amerika leghíresebb TT gyógyítója volt.  Először, az 1960-as évek végén, a McGill egyetemen figyelt fel Bernard Gerard mikrobiológus Estebány különös adottságára, ugyanis, a kisérleti egerek hamarabb gyógyultak az ő keze alatt, mint a többi munkatárs keze alatt, az elültetett búzamagok gyorsabban nőttek, ha ő kezelte őket stb. Majd, Dolores Krieger a New York-i  egyetem betegápolási (nursing) professzora, hosszabb tanulmányt végzett, részben Estebány működése, részben  saját tapasztalatai alapján.  Könyvei és cikkei, ebben a témában, egész Észak Amerikában elterjedtek. Nekem is volt könyvem Estebány munkásságáról, mielőtt még személyesen megismehettem volna.

Estebány Oszkár 1956 után érkezett Montrealba. Előzőleg, Magyarországon egy  lovasezrednél volt katonatiszt. A lovakkal való foglalkozása alatt figyelt fel arra, hogy  kezében gyógyító erő van, mert a  lovak hamar meggyógyúltak ha  kezével megfogta  a sérült  lábakat!  Évtízedekkel később ismertem csak meg, mikor Édesanyámnak, nagy fájdalmai voltak  vállában és karjában, az orvosok szerint meszesedő gerincétől. Fájdalomcsillapítón kivül, nem tudtak segíteni rajta. Ekkor vittem el Anyámat Estebányhoz, mert sok embertől hallottam, milyen nagyszerűen gyógyít. Rendkivül szerény embernek ismertem meg, már jól benne volt  80-as éveiben. Saját bevallása szerint, heti 40 beteget kezelt, azaz gyógyított fiatalabb korában. Semmi  mágikus, vagy ördöngős dolgot nem csinált, egyszerűen rátette kezét  Anyám fájós vállára, és ott tartotta egy ideig. Kérdésemre, hogy ez  a gyógyító erő a kezében, nem gyengűlt e a  korral? Állítása szerint nem. Pénzt nem fogadott el a  kezelésért.

Sajnos már eltávozott az élők sorából, mikor úgy tíz év múlva, Anyámnak ismét szüksége lett volna hasonló kezelésre. Akkor egy New York államban élő barátnőm mesélte, hogy hátfájásán mennyire segített egy Adirondakban élő Iindián. Nevezzük el az apacs  indiánt, Henrynek.(ha jól emlékszem így is hívták) aki telefonhívásomra azonnal  kocsiba ült (nyított dzseep volt) és felvezetett ide Anyámhoz, egy nagyon hideg téli napon. A kezelés után, elbeszélgettem vele, kikérdeztem erről-arról. Kezét is megmutatta , hogyan forrósodott fel  a kezelés alatt, valóban tenyere rendkivül piros és forró volt. Egyből megtalálta Anyámnál a  fájó pontot és csak  kezét tartotta a vállán és a hátán, akár csak Estebány. Henry, azt is elmondta, hogy családja még gyerekkorában jött rá, hogy kezében van valami  különleges erő, mert  az általa ültetett gyümölcsfa hamarabb nőtt, mint  a többi. Nagyapja  "medicine man" gyógyító ember volt  a törzsnél. Ő tanította  Henryt anatomiára, biológiára és egyéb fontos tudományra.

Később, Henry gyógyító tehetségének híre  elterjedt a vidéken, sőt, még orvosi konferenciára is meghívták tanácsadásra. T.i. a gyógyíthatatlan migrént is tudta gyógyítani.   Aztán elszegődött Nova Scotiaba is , ahol  az indiánok  alkoholizmusát gyógyította. Egyszerű körülmények között élt a hegyekben,  még mindig a patakból hozta  az ívóvizet. Ő sem fogadott el pénzt, még a benzín árát sem akarta elfogadni. Egyedűl, a vacsora meghívást fogadta el, mert bizony késő estére ért vissza lakóhelyére.

Segített-e kezelése Anyámon? Feltétlenül, igen! Úgy emlékszem kétszer jött összesen, többet nem. Anyám nagy  fájdalmai megszüntek és nem jöttek többet vissza. Henry, még azt is elmondta, hogy mikor az úton jött felénk, erősen koncentrált Anyám  fájdalmaira. Elbeszéléséből tisztán kivehető volt, hogy maga sem érti kezének gyógyító hatását. Mindezt a személyes élményt azért írtam meg, mert  bizony Joe Schwarcz, kissé gúnyossan írt a kézrátételről és annak híréről. Abban igaza van, hogy ebből kultuszt csináltak, úgynevezett "Faith healerek" remekül meggazdagodtak és ma már hatalmas irodalma van. Szerintem, az igazi gyógyító kezű emberek  nem ilyenek. Nem verik dobra adottságukat, nem kérnek pénzt a "kezelésért" , mivel kettővel is találkoztam, elhiszem, hogy létezik ilyen. Természetesen, senki sem tudja megmondani, hogy mi ez az  erő?  Miért kapta néhány ember és mitől gyógyít? Valamit azért észrevettem a két gyógyító emberen akit megismertem: mindkettő Istenhívő ember volt és gyógyító képességüket nem a maguk érdemének tulajdonították.

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2007 Magyar Krónika Rt