Gyermekkorom óta rengeteget hallottam Nagyváradról. Édesanyám fiatalságához tartozott, ott kapta az elsö éjjeli zenét, oda fuzodtek legszebb emlékei: „ Csak egyszer tudnám Váradot nektek megmutatni, az a világ legszebb városa, na és a szinház, irodalmi élet…” így lelkesedett. De sajnos magyarországi életünkben a háború, a kommunizmus, a menekülés volt programon, ezért soha nem tudta nekünk Váradot megmutatni.

Most végre mégis sikerült meglátnom. Jelentkeztem a hirdetett erdélyi túrára. Felejthetetlen 12 napot töltöttem Erdélyben, a közel 3000 km-es úton. A kitunoen megszervezett túrán 12 amerikai magyar ( helyesebben csak 10, mert ketten nem magyarok voltak) és 4 kanadai magyar is résztvett. Az indulás a svábhegyi Olympia szállodából történt, május 19-én, reggel 8 órakor, egy Mercedes minibusszal , ami a hosszú és elég nehéz utakon kitüno jármunek bizonyult. Túristavezetonk: Dr.Farkas György erdélyi születésu volt, soforünket pedig Attilának hivták.

Meg kell emliteni, hogy mindketten kiválóak voltak a maguk területén: Vezetonk felkészültsége Erdély történelmi, kulturális, geológiai témáiban, szinte enciklopédikus volt, sot, többletet is adott magyarázataihoz, -szép magyar versekkel, legendákkal és székely tréfákkal gazdagitotta azokat. Attila meg olyan gyakorlott biztonsággal vezetett néha ismeretlen és nehéz terepen, hogy dicséretére váljék! Ártánd községnél simán mentünk át Romániába. A határon túl, kétórás vezetés után már Nagyváradon voltunk. A Lórántffy Zsuzsanna Református Egyházközség várt minket finom ebéddel. Nagyvárad, Szent László király nevéhez kapcsolódik (1077-1095).

Rövid ideig uralkodott, de sok mindent köszönhetünk neki. Nevéhez számos legenda is füzodik. Talán feltüno külseje okozta: közel hét láb magas, impozáns megjelenésu uralkodó volt. Ennél csak háborúkban tanúsitott hosiessége és uralkodói bölcsessége volt híresebb. Szigorú törvényeket hozott a bünozokre, de a noi nem védelmére is. Szent László 1093-ban alapította Nagyváradot a püspökséggel együtt. O volt az elso magyar király, akit székesegyházban temettek el. Kétségtelen, hogy László király uralkodása alatt, Magyarországon megszilárdult a kereszténység és így végleg bekerült az európai országok sorába.

Nagyvárad Bihar megye székhelye, „Erdély kapúja” a Sebes –Korös két partján terül el. Lakossága meghaladja a 150 ezer fot. Sok ellenséges támadásnak volt kitéve történelmünk folyamán. 1241-ben a mongolok támadták meg. A törökök eloször 1474-ben ostromolták Nagyváradot mígnem, II. Rákóczi György halála után, 1660-tól török megszállás alá került egészen 1692-ig. A jelenkori püspöki székesegyház alapköveit 1752-ben tették le. A templom hajója 70m hosszú szélessége 40 méter. Falait carrarai márvány borítja. Belsotere monumentális, bazilika jellegu . Orgonáját Mária Teréziától kapta. Szent László ércszobra a székesegyház elott áll. A püspöki palota a XVII századi Várad kiemelkedo barokk épülete.

Az Állami Szinház 1900-ban nyilt meg, Szigligeti Szinház név alatt. Szigligeti Ede (1814-78) neves drámaíró volt, szobra a szinház elott áll. A püspöki parkkal szemben van a Kanonok palotasor, 56 pillérrel, neo-római stilusú árkádokkal. Rendkivül hangulatos hely, az árkádok alatt sétálva, Anyámra gondoltam és a váradi fiatalságra: milyen romantikus lehetett itt sétálni esténként… Váradon a XIX,század második felében indult meg a kereskedelem és az iparosodás fejlodése. A századforduló idején kereskedelmi és kultúrközpontá válik. 1908 szeptember 22-én jelent meg Váradon az elso komoly irodalmi lap, a „Holnap”. A lap írói között olyan nevek szerepeltek, mint: Ady Endre, Babits Mihály, Dutka Ákos és Juhász Gyula.

A váradi városházán rendezték meg ünnepélyes keretek között a lap születését. Mindenki látni akarta Ady Endrét és szerelmét Lédát, akit már versein keresztül jól ismert a közönség.
Az est emlékére irta Juhász Gyula az alábbi versét. 

”Várad.A kicsi magyar élet
Nagy és kis küzdoit Te adtad
Költok és más ifjú merészek
Benned ébredtek és akartak
Áldott a te száz esti fényed
És áldott nyugtalan bizalmad,
Pogány örömökre emlékezvén,
Megáldalak én bús keresztény

. ………….
Fogadd e dalt mint vallomást
Magányos messzi szeretodnek
Város, kinek nem látni mását,
Ily újat, vígat és eröset

A „Holnap” sajnos csak háromszor jelent meg, de jöttek újabb irodalmi próbálkozások és a csoportosulások: a Helikon, Berde Maria ötlete, 1923-ban alakult meg, az Erdélyi Szép- mives Céh pedig l93O-ban. Bukások és újrakezdések jellemezték Várad kulturális életét. Mi túristák pedig, még a Sebes-Körös partját is megcsodáltuk. 

Végul lefényképeztem a Szent János utca 52-es számú házat ami állitólag Anyám utolsó váradi lakhelye volt (most Ady Endre utca), és fájó szivvel mondtam búcsút Nagyváradnak.  Útunk Bánffyhunyad felé vezetett. Bánffyhunyad 5O km.-re van Kolozsvártól a váradi muúton. Kalotaszeg fovárosa, amely a középkorban fontos vámhely, uradalmi központ és foesperesi székhely volt. Mai neve a Bánffyak XV.századtól kezdodo birtoklásának köszönheto. Itt megálltunk, hogy megtekintsük a híres kalotaszegi református templomát. Kazettás mennyezetu fiatornyos templom elodje 1232-ben épult, árpádházi Szent Erzsébet nevéhez fuzödik.

Az 1400-ból származó oklevelek bizonyitják, hogy eredetileg neki szentelték a templomot. Hunyadi Demeter, a város szülotte volt az elsö protestáns lelkész, 1561-ben. Hiveivel együtt unitáriánus vallást vett fel, majd erdélyi püspök lett. Valószinu azóta vált a templom reformátussá. A többször megrongált templomot (háború, földrengés,stb) 1772-ben épittették újra. Szép kalotaszegi kézimunkák, kofaragásos szószék díszitik a templomot.

Az elso nap utolsó állomására érkeztünk, Magyarfenesre, ahol már várt bennünket a helyi vendéglosné szép kalotaszegi ruhában, pálinkával és izletes vacsórával. A hosszú nap után, boldogan ment ki-ki a számára kijelolt szállásra. 

Részlet, a 2000-ben megjelent: Erdélyi Útakon-Naplórészlet c. könyvembol.: Elso nap.