|
|
 |
A válságok dekádja
Magyar Krónika, november 7
Gláser János |
Nem lenne meglepő, ha a jövő történetírói a huszonegyedik század első tíz évét a "válságok dekádjának" neveznék. Az ezredforduló körül nem csodálkoztunk azon, hogy jobbról-balról jöttek a hírek, hogy hol ez, hol az megjósolta a millenniumi világvégét. Ez, mint tudjuk, nem következett be.
Azóta azonban nem szűnt meg a rossz hírek áradata. A napi sajtó első oldalán nagybetűs címsorok hirdették szinte napról-napra a különböző kríziseket. A legutolsó, és még most is tartó, a gazdasági válság, mely az egyre erősödő ekologiai válságot szorította az újságok belső, vagy éppen utolsó oldalaira, bár senki sem állítja, hogy az megoldódott. Még mindig eleget hallunk a terrorizmus által okozott biztonsági válságról, és ha figyelmesen olvassuk, hallgatjuk a híreket, régebbi válságok sem tűntek el nyomtalanul. Van még az iskolai oktatás válsága, közigazgatási és egészségügyi válság, politikai válság, erkölcsi válság, a család válsága és a társadalom válsága, és még sorolhatnánk.
Mi történik a világban? Talán lassabban, más formában, de mégis haladunk a világvége felé? Vagy egyszerűen arról van szó, hogy a média felfújja a dolgokat és csak rémisztget minket, mert így tud több olvasót, nézőt biztosítani?
Akár így, akár úgy áll a helyzet, fontos, hogy megértsük, mi történik világunkban, mert mindnyájunkat érinti. Újságot olvasva, TV-t nézve a technikai kifejezések zsargonjával találjuk magunkat szemben, állítólagos szakemberek sokszor ellentmondó véleményeit halljuk, politikusok frázisokkal tömött ígéretei alapján kellene döntenünk jövőnkről: ki tudja itt kigondolni, mit tartogat a jövő, mit kell tenni?
Első lépésként megnézhetjük, tulajdonképpen miről is van szó, ha krízisről, válságról beszélünk? A szó maga, "krízis", ó-görögből jön, és eredetileg elválasztást, szétválasztást vagy döntést jelentett. A magyar válság szó is ezt az értelmezést tükrözi, hiszen töve ennek is azonos a változás, választás szavakéval. Mindkét kifejezés tehát magában hordja a változás és a választás, vagy döntés gondolatát. Nem kétséges azonban, hogy a modern használatban ehhez hozzájárul, sőt, uralkodóvá vált a súlyosság és veszély.
Kritikus helyzet, illetve válság tehát olyan "döntő fordulat, amelynek kimenetele jó is, rossz is lehet", fogalmazza a Magyar Értelmező Kéziszótár.
A válság, krízis megértéséhez és a megfelelő tennivaló kiválasztásánál nagyon fontos, hogy ezeket a fogalmakat észben tartsuk. Elsősorban változásról van szó. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az esetek túlnyomóan nagy részében, akárhogyan is dől el a dolog, utána nem lesz "minden úgy, ahogy volt", mindenképpen változással kell szembenéznünk. Ha erre nem vagyunk készen, vagy a válságot úgy próbáljuk megoldani, hogy semmi se változzék, ideig-óráig ez sikerülhet, de előbb-utóbb újra szembe kell néznünk ugyanazzal a válsággal, és rendszerint sokkal rosszabb formában.
Gondoljunk arra, ha valaki szívrohamot szenved: az orvosok át tudják segíteni a betegség krízisén, de ha életmódján nem változtat, a valószínűség igen magas, hogy nemsokára újabb, súlyosabb krízis áll be. Ez pontosan ugyanígy áll bármilyen más válságra is A másik szempont, ami ugyancsak fontos nemcsak a válságok megértéséhez, hanem ahhoz is, hogy megoldást találjunk, az, hogy válságok nagyon ritkán, talán sohasem történnek egyik pillanatról a másikra: okaik rendszerint már régebben jelen voltak, de most érték el a kritikus pontot. Ez azt jelenti, hogy a válság megértéséhez nem csak azt kell megvizsgálni, mik azok a tényezők, amik a válságot kiváltották, hanem, és talán elsősorban, azt, milyen tényezők teremtették meg a
körülményeket, amik a jelenlegi válság kirobbanását lehetővé tették.
Ez az utóbbi lényeges, mert egyedül ez teszi lehetővé az olyan változások kezdeményezését, amik lehetetlenné teszik, hogy hasonló válság a jövőben előfordulhasson. Ugyanakkor, ez mind egyéni életünkben (pl. az egészség területén), mind a politikai-, gazdasági-, társadalmi életben nemcsak a nehezebb, de a legkevésbé tanulmányozott, legkevésbé említett és főleg legkevésbé kedvelt módszer. Hogy az alapvető okokat kiküszöböljük, egyrészt be kell vallanunk, hogy valamit rosszul csináltunk, másrészt a szükséges változások rendszerint alapvetőek, mélyenjárók. Sem politikusok, sem gazdasági szakemberek, üzletemberek, de valljuk meg, privát életünkben egyikünk sem szeret ilyet bevallani, és ilyen változásokat eszközölni.
A jövőben igyekszünk ilyen értelemben megvizsgálni a fontosabb válságokat, amikben élünk. Nyilvánvalóan nem állíthatjuk, hogy mindezekben, vagy akár valamelyik területen szakemberek vagyunk, de ez talán nem is olyan nagy baj.
Így legalább kénytelenek vagyunk laikus nyelven, egyszerűen és, remélhetőleg, mindenki számára érthetően felvázolni a helyzetet és annak okait, és lehetséges vagy szükséges megoldásokat javasolni. Ha semmi más eredménye nem lesz, reméljük, hogy olvasóink el fognak gondolkozni ezeken a kérdéseken.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ |
|
 |