Miska János

A magyarok barátja

Out of Hungary címmel jelent meg Carol Wootton gyűjteménye, a Towner kiadó gondozásában. A fedőlap a magyar tricolor színt viseli, hátlapján amerikai Kossuth Lajos emlékére kiadott postabélyeggel, “Champion of Liberty” felírással. A gyűjtemény a szerző elbeszéléseiből, esszéiből, valamint vendégszereplő irók , köztük Sisa István: The Spirit of Hungary, Adrienne Watt: “The Sopron Factor”, Bernie Lucht: “Albert Szent-Györgyi”,  Maureen McTeer (Joe Clark felesége): “In My Own Name”, Anna Porter: The Storyteller műveiből ad ízelitőt.

A kötet Wootton megemlékezésével kezdődik, Cziffra György zongoraművész bécsi fellépéséről, mely 53 év távlatából is feledhetetlen élményt jelent számára. A fiatal Carol maga is zongoraművészi pályára készült. Tanulmányait Londonban, majd a bécsi zeneművészeti akadémián folytatta. Az utóbbin éri az 56-os forradalom, mely életbevágó hatást gyakorol pályafutására. A szabadságharc eltiprását követő hónapokban magyar menekültek árasztják el az osztrák fővárost, s a fiatal diáklány, tanulmányait megszakítva, a menekültek megsegítésére fordítja idejét. Ettől kezdve nem is tér vissza zenei tanulmányaihoz. Victoriában, mint a helyi sajtóból megtudjuk, szülei gyűjtést indítottak Carol nevében a magyar menekültek támogatására.

Az eseményt a kötetben szereplő “Wien, 1956” c. elbeszélésében örökíti meg, Helen zenetanuló személyében, aki az író prototípusa lehet. A sztori eredetileg The Turner and Other Stories című könyvében jelent meg. Anda Gézáról szóló megemlékezését Singing Masters of My Soul c. gyűjteményéből vette át. “Herr H.” c. írása Svájcban játszódik le, s eredetileg Preening Clefs című kötetében jelent meg.  Egyik hősnője, Márta grófnő ötvenhatos menekült, akivel életreszóló barátságot köt.

Carol Wootton Victoriában született, s itt él ma is. A victoriai és amerikai egyetemeken angol irodalmat és alkotóírást (creative writing) tanított. Beszélgetésünk során elmondta, hogy az 56-os menekültek, valamint zeneművészeink ismeretén át magyar barátnak érzi magát.

Életek és szerelmek

A múlt évben látott napvilágot Budapesten, fenti címmel Unoka József orvos életrajzi regénye, Kokas József írói álnév alatt. Mint a kötet hátlapján is olvasható, dr. Unoka korrajzot ígér fiatal hőse, Kérpataki Jóska életútján át. A regény a hős vallomásaira épül,  Móricz Zsigmond A boldog ember című regényéhez hasonlóan. Az alcímekre bontott részletekből tudomást szerzünk a múlt századi magyar élet mondhatni minden mozzanatáról, a békeidőkről, a pusztitó háborúról, megszállásról, deportálásokról.

A szerző egészségügyi pályán ért el példás eredményt, mint a debreceni kórház vezető orvosa és szakavatott bepillantást nyújt a tudományos világ alakulásába is. A regény értékét a hétköznapi élet hiteles ábrázolása nyújtja. Hőse elidőzik a fajtáját érintő anyakönyveknél. Sokat tanul elődei kilenc emberöltőt kitevő történetéből, örömeiből, szenvedéseiből. A száraz adatokon át átéli övéi erényeit és fogyatékosságait. Kiterjed figyelme a vidéki élet részleteire, a kavalkádos vásárokra, az évszakok változásaira, a földművelési munkafolyamatok és módszerek leírására. Még azt is megtudjuk a regényből, hogy a fiatal hős nem szerette a paszulynyűvést – én sem! -. Az egyes munkamódszerek, mint a gazdasági felszerelések, eke, kapálóeke, borona, egy tíz éves fiú által a szekérre történő felrakása, bennem is eleven emlékeket idézett fel.

Megrázó erővel adja elő a falu társadalmi megcsonkítását, miután a megszálló szovjetek robotra hurcolták a munkaképes férfiak nagy részét, akik tömegével pusztultak oda a borzasztó gulágtáborokban. Érezni lehet az otthon maradt özvegyek és árvák szánalmas helyzetét, az apa és férj nélküliség keservét. Összefogással, kaláka módszerekkel, egymáson való segíteniakarással élték át a megpróbáltatásokat. A régi, bár ezernyi küzdelemmel, nélkülözéssel teli, de mégis szép időknek érzett korszak hészioszi leírása, a terménybetakarítás, a fonók, a családok mélyrefutó és kötődő szálai gyönyörű leírása adja a könyv legszebb részeit.

Bepillantást nyújt a kor nevelési módszereibe, az elemi iskolától az orvosi egyetemig. Régi emlékeket idéznek fel a kezdetleges vidéki egészségi elérhetőségek, a lavorban való tisztálkodás, a primitiv higiénia eredményeként elharapódzó járványok, torokgyík, skarlát, himlő, tifusz, kolera, pestis elképesztő puszítása. Mint írja, sok gyereket kellett szülni az anyáknak, hogy a túlélők elérjék a hasznosság idejét, a felnőtt kort.

A divatossá váló elvilágiasodás ellenében szép stilusban fogalmaz, kerüli az idegen kifejezéseket, az ellenszenves módikat. A kötet lapjain az életből jött feledhetetlen jellemek, olykor erotikus, pajzánkodó, de egészséges életösztönökkel rendelkező, magunkra ismerő alakokkal találkozunk.

Ez a regény megérdemelne nagyobb kiadást. Kötelező olvasmányként kellene tanítani fiataloknak és felnőtteknek.