Bűn és Büntetlenség

Budapesti tartózkodásom alatt, módomban állt megtekinteni a “Bűn és Büntetlenség” című filmet, június 16-án, Nagy Imre kivégzésének évfordulóján.
Barátnőm hívta fel figyelmemet erre a ritka alkalomra, hiszen a film ősbemutatóját az Uránium moziban a Biszku család letiltatta.

A film eredeti bemutatása az Uránium moziban történt volna június 16-án, de ezt megelőzően, Biszku Béla lánya azt a moziban megtiltotta és megfenyegette az Uránium Nemzeti Filmszínházat, ezért a dokumentumfilm bemutatója ott történhetett meg.(Azóta a tilalmat már visszavonták, és a filmet adják is a moziban )

A film, Biszku Béla interjújáról szólt, aki Kádár János belügyminisztereként működött 1957 után. Az ő emlékéhez nem csak Nagy Imre és társainak kivégzése tartozik, hanem 300 ’56-os forradalmáré, és 20 ezer ember börtön ítélete. 
A fenti tiltott filmet a Margit körúton lévő Menta vendéglőben vetítették le.

Korán érkeztem, a hét-órai kezdés előtt, de hatalmas tömeg fogadott a bejárat előtt és az utcán gyűrűztek a várakozók.  Feltűnt már akkor is, hogy a tömeg nagyjából fiatal emberekből állt, bár ősz hajút is sokat láttam. Be sem jutottam az ELSŐ vetítésre, bár három teremben vetítették a filmet.  Mikor a film után kijöttem, úgy 9 óra tájban, éppen olyan nagy tömeggel találkoztam, mind a következő filmvetítést akarták megnézni. Ezt nevezem, filmsikernek!

Ki is volt a filmrendezés mögött?

Novák Tamás és Skrabski Fruzsina: Bűn és büntetlenség című, Biszku Béláról forgatott dokumentumfilmjének érdekes története van - milyen cselekkel jutottak közel az 1989 óta visszavonultan élő, nem nyilatkozó Biszkuhoz, akinek 300 kivégzés és 20 000 bírósági ítélet tapad a kezéhez az 1956-os forradalom utáni megtorlás irányítójaként.

Novák és Skrabski évek kitartó munkájával férkőztek Biszku bizalmába, aki eleinte azt hitte, szülőfalujából érkező fiatalok szeretnének filmet készíteni róla, amint a környékről beszél. A negyedik találkozás alkalmával, amikor Biszku már kemény kérdéseket is kapott, a két újságíró (a Mandiner blog munkatársai) leleplezték magukat, s közölték: azt szeretnék, ha Biszku most a kamerába nézve bocsánatot kérne mindazért, amiben olyan vastagon benne volt.

Hogy a véres kezű, tetteiért bíróság elé sosem állított, a Rózsadombon ma is jólétben élő vén kommunista legalább a kamerák előtt megbánta-e tetteit, kiderül a filmből: a választ azonban sejthetjük azok után, hogy még a nyilvánosságot sem vállalná enyhe ítéletként, ellene a ma már valóban független bíróság mögé bújna a kirakatperek egykori bajnoka, aki jegyzőkönyvek tanúsága szerint egykor kevesellte a „fizikai megsemmisítéseket".

Mondanom se kell, hogy semmit nem bánt meg az interjú alatt és nyíltan hirdette, hogy Nagy Imre és a forradalmárok, megérdemelték büntetésüket.

De ki bünteti meg majd valaha Biszku Bélát  honfitársai  tömeggyilkosságért?