| Jóm-kipúr, az engesztelés ünnepe
| Magyar Krónika szeptember 17. |
| |
| STOPForrás: MTI |
| |
Idén szeptember 17-én este köszönt be és másnap estig tart a zsidó vallás legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnepe, a jóm-kipúr, az engesztelés ünnepe, népies nevén a hosszú nap.
A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár hetedik hónapja, Tisri tízedik napján van, a Gergely-naptár szerint változóan szeptemberre vagy októberre esik. Az engesztelés napja elnevezés arra utal, hogy a Mindenható megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, s kijelentette: "Legyen nektek ez a nap engesztelés napjául...". Ekkor lesz végleges az ítélet, amit tíz nappal korábban ros hasánakor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló, a két ünnep közötti idő ezért a bűnbánat ideje. E napokon hajnalban bocsánatkérő imákat mondanak, s szokás a haragosokkal megbékélni, hiszen csak így várható el, hogy az Örökkévaló is megbocsássa a vele szemben elkövetett bűnöket.
Az ünnepre való felkészülésnek a hívő zsidók egy teljes hónapot és még tíz napot szentelnek, az engesztelés napját bűnbánó szertartások előzik meg. Előző nap reggel alámerülnek a rituális fürdőben (mikve), hogy megtisztulva fogadhassák a szent napot. A bűntől való mentesülést szolgálja a kápárá szertartása is, amikor egy kakast vagy tyúkot a fej fölött lassan megforgatva, áthárítják rá a bűnöket. (Az ókori zsidóság ezen a napon a pusztába űzendő kecskebakra hárította át vétkeit, innen a bűnbak kifejezés.) A fogadalmakat, ígéreteket három tanú előtt feloldják, s bocsánatot kérnek embertársaiktól. A délutáni imában (minhá) elmondják a bűnbevalló imákat (viduj), ami a megbánás, a megtérés lényege, s a bűnök említésénél ökölbe szorított kézzel ütik mellüket. Mivel jóm-kipúr napja szigorú böjtnap, előző nap bőségesen kell enni, nehogy az éhség zavarja az áhítatot.
Jóm-kipúrkor érvényesek a szokásos munkatilalmak, továbbá tilos enni, inni, tisztálkodni (az egészségügyit kivéve), piperecikkeket és bőrből készült lábbelit használni, valamint házaséletet élni; a munkaszünetet a test szellemi részének kell szentelni. A jeruzsálemi Szentély fennállása idején a főpap e napon mehetett be a Szentek Szentjébe, és végezte ott szolgálatát az egész nép bűneinek megbocsátásáért. Hosszú napnak azért nevezik, mert az ünnepnapokon szokásos négy imán kívül ekkor még egy ráadás imát (neilá) is mondanak a zsinagógában. Hosszú még azért is e nap, mert 25 órán át kell böjtölni és ezen idő java részét a zsinagógában kell eltölteni.
A liturgia a Kol nidré (Minden fogadalom) imával kezdődik este. A nap nagy részét imádsággal töltik, recitálják a Jizkort az elhunyt családtagok emlékére, megvallják bűneiket, isteni megbocsátásért könyörögnek, Tóra-olvasmányokat, Jónás könyvének felolvasását és istentiszteleteket hallgatnak. Az alkalomhoz illő viselet a fehér, a tisztaság szimbóluma, mivel jóm-kipúr napján a zsidók olyanok, mint az angyalok. Az emberek azt kívánják egymásnak, hogy a mennyei könyvben azok közé írja be Isten őket, akik jó év elé néznek. A nap a neilá szertartással és a kosszarvból készült kürt, a sófár megfújásával ér véget. |