A határon túliak üdvözlik a nemzetet összekötő találkozókat.

A határon túli magyar szervezetek képviselői örömmel fogadták a meghívást a Magyar Állandó Értekezletre. Szerintük a mai nap legnagyobb eredménye, hogy hat év után végre ismét tárgyalhatnak a magyar kormány képviselőivel. Akár történelminek is nevezhető – mondták a találkozó részvevői.
– Az előző kormányzat látványos érzéketlenségének a meghaladása. Ez a mostani rendezvénynek a lényege, vagyis az, hogy újból, hat év után megtartották – értékelte a találkozó jelentőségét Kovács Miklós a KMKSZ elnöke.
A magyar külügyminiszter azt mondta: egyetlen kérdésre keresik a választ.
– A magyar külpolitika céljait, szempontjait, értékeit, érdekeit a mindenkori magyar nemzetpolitikával összeegyeztetni¬… – fogalmazta meg a legfontosabb feladatot Martonyi János.
– Ma valószínűleg nagy döntések itt nem születnek, hanem a keretek szabása történik meg a jövő együttműködését illetően – vélekedett Berényi József, az MKP elnöke.
A Felvidékről az MKP-t hívta meg a kormány, a Hidat nem. Berényi József azt is mondta: a Híd automatikusan kizárta magát a MÁÉRT-ből, amikor vegyes pártként határozta meg magát, de személy szerint korrektnek tartja, hogy a magyar kormány konstruktív együttműködésre törekszik Bugár Béláékkal. A találkozó egyébként nemcsak a Kárpát-medencében élőknek, hanem a tengerentúl élőknek is sokat jelent.
– Hat év után újra összeült a MÁÉRT, ez nekünk, a nyugati magyarság számára nagyon fontos, mert úgy éreztük, hogy el voltunk felejtve – jelentette ki Bessenyi-Somorjai Ágnes, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnöke
– Mi is, az emigrációs magyarság, a kanadai magyarság, a kanadai magyar kultúrközpont bekerüljön a haza vérkeringésbe és úgy érezzük, bárhonnan származzunk is, telepedtünk ki oda, az összmagyarság részei vagyunk – fejtegette a Kanadai Magyar Kultúrközpont sajtóigazgatója, Telchné Dancs Rózsa.
A találkozón az oktatási támogatásról és státustörvényről tárgyalnak. Szász Jenő azt mondta: az állampolgársági törvény elfogadásával új szintre kerülnek a határon túliak és anyaországban élők kapcsolatai.
– Mostantól más tartalmat kell adni a státusztörvénynek, főleg az alkotmányozási folyamatot is figyelembe véve, és én azt hiszem, hogy a státustörvény jó kerettörvénye tud lenni a magyar-magyar kapcsolatoknak – fogalmazott a Magyar Polgári Párt elnöke.
A MÁÉRT egyik alapcélja a magyar autonómia megteremtése. A Kárpát-medencében a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács az első olyan testület, amelynek sikerült a kulturális és személyi autonómia megvalósítását elérnie.
– Nagyon fontos, hogy ez a folyamat ne rekedjen meg sem Szerbiában, tehát hogy ki tudjunk teljesíteni a jogosítványainkat, élni tudjunk ezekkel és nagyon fontos lenne, hogy ne maradjunk elszigeteltek a Kárpát-medencében – hangoztatta Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
A találkozón nem csak a magyar kormánnyal tárgyalnak, egymással is megosztják tapasztalataikat a határon túli magyar szervezetek képviselői.