„Az ünnep tartalom nélkül önámítás”

Kiss-Rigó László: Advent nemcsak várakozásról szól.
Vasárnap megkezdődik az adventi időszak. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspökkel ennek kapcsán beszélgettünk várakozásról, készülődésről, botlásainkról, bűnbánatról és ünnepről.

– Türelmetlen világban élünk. Miért érdemes mégis várakozással tölteni az adventi időszakot?

– Ha jót akarunk magunknak és embertársainknak, érdemes a következő hetekben tudatosan felmérni a lehetőségeinket, azt, hogy mi a valóban fontos számunkra, s így készülni Krisztus születésének ünnepére. Az advent nem csak a várakozásról szól, másik olvasata ugyanis az „eljövetel”. Tehát nem valamiféle tétlenségről van szó. A történelem tanulsága szerint az ember a szabadságával oly módon élt, hogy lényegében tönkretette, tönkreteszi magát. Isten ennek ellenére lehajol hozzá és felemeli végtelen szeretete által. Ez az emberré lett Krisztus által valósulhat meg a mi életünkben is.

– Lehet nem keresztényként készülni a karácsonyra?

– Nem lehetetlen, hiszen aki az ünnepben a végső értékeket tiszteli, akkor is keresztényként éli meg azt, ha egyébként nem jár templomba. A valós tartalom nélkül azonban pusztán önámítás az egész.

– Legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el az idő! – mondja Krisztus Márk evangéliuma szerint, és ezt a szakaszt most vasárnap olvassák fel a katolikus szentmiséken. Mit jelent ébernek lenni?

– Az ünnepnek hármas jelentése van. Egyfelől egy valós történelmi eseményről szól, a több mint kétezer évvel ezelőtt Betlehemben történtekről, másfelől arról, hogy mindannyian befogadhatjuk a Megváltót, mindnyájunk lelkében megszülethet. Harmadsorban emlékeztet bennünket ez az időszak Krisztus második eljövetelére, amikor valamennyi ember a színe elé áll majd. Ébernek lenni nem valamiféle félelmet, viszolygást jelent, hiszen sokkal inkább szeretettel, örömmel kell készülnünk erre a találkozásra.

– Advent elnevezése korábban kisböjt volt, liturgikus színe ma is a lila. Manapság sokan azt kérdezik, mi szükség egyáltalán a bűnbánatra. Hisz nincs is bűn.

– Ha valaki nem tud különbséget tenni jó és rossz között, akkor az már súlyos betegséget jelent. Ezt gyógyítani kell. Amúgy józan erkölcsi érzéke, vallásosságtól függetlenül, minden embernek lehet. A bűnbánat egyébként nem önmarcangolást, depressziót jelent, hanem azt, hogy Isten szeretetének a fényében kell megvizsgálnunk saját magunkat, a tetteinket. Nem tagadhatjuk le, hogy valamennyien követünk el hibákat, olykor megbotlunk. Ám fontos tudni, hogy az egyház hite szerint minderre a Teremtő válasza mindig a megbocsátás.

– Nemrég ünnepeltük Krisztus király vasárnapját. Hogy állunk mi, magyarok e nehéz időkben a karitásszal, amely – az apostol szavai szerint – „sürget minket”?

– A kereszténységnek egyetemes, minden emberre kiterjedő értékei vannak. Más kérdés, hogy az évszázadok során az egyházban kialakult egyfajta szakzsargon, amelyet nem mindenki ért meg. Jézus azonban az evangélium szerint teljesen világosan, érthetően fogalmazott. Azt mondta, az ember feletti ítélet kimondásakor, vagyis a végelszámolás során nem azt fogják kérdezni, hogy mennyire tanulta meg a hittant, hanem hogy miként gyakorolta a szeretet cselekedeteit. Valóban, erre úgymond kiváló alkalmat adhat a gazdasági válság. Remélem, nekünk, magyaroknak sem lesz majd okunk szégyenkezni az Úr színe előtt.