Elég furcsán éreztem magam, amikor a migráns-válság kezdetén olyan emberek kezdtek bibliai idézetekkel és Ferenc pápa mondatokkal támadni a kormányra, akikre a biblikus vagy egyházias szemlélet kicsit sem volt jellemző. A kereszténydemokratákra különösen rámentek: legalább a pápátoknak hinnétek felkiáltással.

Persze ők csak azokat a mondatokat, félmondatokat hallották meg, amelyeket akartak hallani, a kérdést árnyaltan kezelő kijelentéseket nem vették figyelembe. Facebook oldalamnak van néhány látogatója, akik nem szeretik, sőt van aki egyenesen gyűlöli Ferenc pápát. Ők is felélénkültek, s szidták a liberális, szabadkőműves s ki tudja még minek elgyalázott Szentatyát. Ezek elszigetelt jelenségek voltak, de az elég általános volt, hogy az ellenzék megpróbálta a keresztényeket szembe állítani a kormány politikájával. Eddig sem sikerült, s az alábbiak szerint nem is fog sikerülni.
Már augusztus 20-a hozott egyfajta fordulatot, azaz hozhatott volna, ha a tömegtájékoztatás rendesen odafigyel Erdő Péter prédikációjára. A bíboros úr ugyanis világossá tette, hogy a bajban lévőkön segíteni minden keresztény embernek kötelessége, az államvezetésnek azonban nemcsak karitatív szempontokat kell figyelembe vennie.

A kormány, vagy ha tetszik Orbán ellenes propaganda szeptemberben újabb muníciót kapott. Marx bíboros, München érseke is kikelt a menekültek útját és így a számukat is szabályozó falak építése ellen. Ám mi történt? Ahogy Vértesaljai László atya a Vatikáni Rádió honlapján olvashatóan rámutatott, a német Passauer Neuen Presse múlt szombati számában a bíboros, aki a német katolikus püspöki konferencia s egyben az Európai Unió püspökkari konferenciájának is elnöke, interjút adott a menekült-válság kapcsán. Kijelentette: „Az irgalmasság nem ismer határt, mindazonáltal mégis csökkenteni kell a menekültek létszámát. Ugyanis nemcsak az irgalmasságról van szó, hanem az értelemről és a politikailag lehetségesről. Németország nem tudja a világ összes szűkölködőjét befogadni” – nyilatkozta. „Éppen ezért kellene a menekülteket a saját hazájukban és a szomszédos országokban megsegíteni. Aki Európába jön, azzal igazságosan (fair) és tisztességesen (anständig) kell bánni” – hangsúlyozta.

Vértesaljai egy másik változásra is felfigyelt: Menekültek helyett migránsokról esik szó.
Az említett riportban visszatérő kulcsfogalom a Flüchtling, a menekült kifejezés. A bíboros nincs egyedül, hiszen Ferenc pápa az utóbbi hónapokban, így a szentszéki nagykövetekhez intézett beszédében és a migránsok világnapjára írt üzenetében is nem „rifugiati”-ról, menekültekről beszél, hanem migránsokat (migranti) említ. Frissített hangsúlyeltolódás - írta Vértesaljai atya. Talán többről van szó: szemlélet váltásról.

Nézzük reálisan a dolgokat. Ha egy egyházi vezető életveszélyből (a tengeri átkelésre gondolok) éppen menekülő, rosszul öltözött, rosszul ellátott emberek ezreivel találkozik, aligha tehet mást, minthogy a befogadó szeretet lehetőségére és kötelességére figyelmezteti híveit. A fuldoklót először ki kell menteni, csak azután lehet keresgélni a papírjait. De senki, így Németország sem kényszeríthető olyan teher vállalására, amely alatt összeroppan. Ekként azután Marx bíboros úr, akit széles látókörű, komoly embernek ismertem meg, kénytelen volt szembenézni azzal a teherrel, amit Angéla Merkel fellengős kijelentéseinek hallatán ősszel még nem látott meg.