„… latinul hungarus mindenki, ki ennek az alkotmányos földnek a határai között él, legyen az szlovák német, magyar vagy oláh. Hazájukat tekintve tehát a szlovákok éppúgy hungarusok, ahogy a németek és a magyarok;…”

Ezek a sorok Prawolub Rokošan (Rokosi Igazságszerető) álnéven jelentek meg Štúr tollából 1839-ben. A hungarus – magyar megkülönböztetés ma könnyen érthető, ha a hungaruson magyar állampolgárt értünk. A magyar és a szlovák megnevezés nem állampolgárságot jelöl, hanem azt jelzi, hogy ki melyik nemzethez tartozik. Amikor például Nyitraújlak szlovák lakosai magukat tót ajkú magyaroknak minősítették, nem az elmagyarosodás útján jártak, hanem egyszere fejezték ki állampolgárságukat és szlovák mivoltukat.

Štur azért tartotta fontosnak ezt a megkülönböztetést, mert a hungarus szó magyar nemzetiségűnek fordítása kizárta volna a nem magyarokat az alkotmányos rendből, másodrendű állampolgárrá degradálva őket.  Mai vitáinkban pedig azért fontos a hungarus tudat szem előtt tartása, mert cáfolja az „ezer éves magyar elnyomás” mítoszát. 

A magyarok számára a hungarus tudat azt jelenti, hogy ne idegenként nézzenek a hajdani Magyarország lakóira. Ez a szemlélet érvényesül a könnyített honosításról szóló törvényben, hiszen annak alapja az, hogy a kérelmező felmenői magyar állampolgárok voltak. (A törvény utat nyitott a magyar állampolgárság felé minden hungarusnak, aki elfogadható magyar nyelvtudással rendelkezik. A visszaélések miatti állampolgárság elvonás azokra vonatkozik, akik hamisítva állították elő a hungarus ősök létezésére utaló tanúsítványokat, vagy korrupt módon szereztek bizonyítványt a nyelvtudásukról.)

Napjaink nagy kérdése, hogy Hungária (azaz a történelmi Magyarország) megszűnte után lehet-e új értelmet adni a hungarus tudatnak, azaz találunk-e olyan közös eszmét, ami ismét egyesít minket, anélkül, hogy ezzel valamiféle állami köteléket hoznánk létre. Nem a hungarus szót kell a mindennapi gyakorlatba visszahozni, hanem az összetartozás és egymásrautaltság tudatát. A visegrádi gondolatot, a közép-európaiságot.