A 20-adik század csodafegyvere az atombomba volt, a 21-ediknek a mesterséges népvándorlás. Lényege: szegény Dél és Délkelet foglald el, vedd el és ülj bele a készbe ami a dőzsölő Nyugaté.

Hogy jött létre ez a helyzet?  1. A Dél és Délkelet túlnépesedett – ezt területe már nem tudja eltartani, s a „felesleges rész” kirajzik. Vagy végtelen háborúk űzik el népeiket.

2. A kolonializmus eltörlése korán történt – az infrastruktúra felépítése előtt.
3. A törzsi háborúk lényegében megszűntek.
4. A modern és ingyenes gyógyszerek következtében a gyermekhalandóság nagysága lecsökkent.
5. Az általános nyugdíjrendszer hiánya miatt a családokban sok gyermek kellett az öreg szülők eltartásához.
6. A mobil-telefonok gyors elterjedése megismertette a tömegeket a fényezett gazdag Nyugattal és ez, mint „ígéret földje” elementáris vonzást gyakorol.
7. A világ háttérhatalma felismerte a migráció óriási lehetőségét az európai nemzetállamok megroppantására és az Európai Egyesült Államok megteremtésére, melyek eddigelé igencsak akadoztak.
8. A háttérhatalomnak hirtelen került elég pénze áttételesen megindítani a tömeges migrációt, s annak célirányt szabni.
9. Az új népvándorlás sikeréhez egy világvallás szélsőséges csoportja adja az ideológiai alátámasztást és motivációt, mely fanatizmust ad a migrációs tömegeknek és mert mindig harcosan keresztényellenes volt.
10. A Nyugat mely 200 éve mindent megtett saját elvi alapjainak a 2000 éves Kereszténység diszkriminálására, aláásására, és rejtett vagy nyílt üldözésére – mára már csak valami szublimált humanizmus elveibe kapaszkodik görcsösen, amellyel a küszöbönálló konfrontációban sem azt, sem magát nem fogja tudni megtartani. 

A történelem azt bizonyítja, hogy ha egy társadalom elérkezvén hatalma csúcsára, kiváltságos helyzetét, gazdagságát önmaga kedvtelésére, az élet gyönyöreinek habzsolására, s mások egyre nagyobb kizsákmányolására fordítja, akkor menthetetlenül az atomizálódás, a szétesés, és a pusztulás újtára csúszott. Ez volt a végzete az ókori Új-babilóniai birodalomnak, a Görög-Római világhatalomnak és a hatalmas Karthágónak.

Karthágó a Föníciaiak által alapított gazdag kereskedő város volt Észak Afrikában, mely erős birodalommá fejlődött. Kora másik nagy hatalmával, Rómával versenyzett s három háborút is vívott. Volt amikor a híres Hannibál modern „harci elefántjaival” Róma kapui előtt állt – s végül mégis vesztett. Kereskedői megunták a hadsereg drága tartását – élni akartak és nem háborúzni.  Karthágót hármas fallal vették körül – és biztonságban érezték magukat. Scipio, a római hadvezér, seregével nem a falak ellen indult, hanem a kikötőben szállt partra.  Végül is Karthágó örökre elpusztult. Romjai Líbiában turista látványosság.

Nyugat ma csodafegyvereiben bízik az atom, a biológiai, és kitudja még milyen elektronikus vagy sugár-fegyverekben s legyőzhetetlennek tudja magát. Hadseregei fenntartását, különösen az európaiak, drágának és fölöslegesnek tartják, mert sokba kerül, s mindez dőzsölésük és kedvteléseik rovására megy s elhanyagolják.

Vakságukban nem látják, hogy a népvándorlás fegyvertelen hódító hullámai ma is a tengeri kikötőkön át érkeznek, lélekvesztőkön és gumicsónakokon.

Megoldás lehetne: visszaküldeni a többséget kiindulási pontjaikra. Ellátva  őket a fenntartásukból megspórolt összegből. Megtérni a Nyugatot eddig megtartó megújított Kereszténységhez, mely képes erős társadalomban összefogni az egyedeket és népeket.

A kirajzott tömegek ne a készbe akarjanak beülni, hanem teremtsék meg a maguk élhető és fejlődő társadalmát. Ehhez Európa segítséget és szakértelmet tud adni!