Múlt márciusban Lettország bejelentette, hogy kész a migránsok befogadására. A lelkes hozzáállást az EU-török megállapodás váltotta ki, meg talán annak tudata, hogy a kvóta szerinti elosztás az ország számára mindössze 531 menekült befogadását írja elő, 2017 végéig.

A folyamat megkezdődött, a lettek Németországtól már át is vettek 23 menekültet.
Évődhetnénk azon, hogy nem túlzott az átvételi sebesség. De ne időzzünk el itt, mert más és fontosabb üzenete van a történteknek.

A 23 befogadottból jelenleg egyetlen egy sem tartózkodik Lettországban. Mindannyian visszatértek Németországba. A lett hatóságok rámutattak, mihelyt valaki megkapja a menekült státuszt, nemcsak anyagi támogatásra jogosult 12 hónapig, hanem megilleti a szabad mozgás joga is. Ekként ők nem tudnak mit kezdeni a jelenséggel: ha távoztak, hát távoztak.

Most jöhetne a „na ugye megmondtuk” jellegű kárörvendezés, de ezért sem látnék hozzá az íráshoz.

Amennyiben a történet ehhez hasonlóan zajlik tovább, s hogyan is folytatódhatna másképp, akkor két dolog lehetséges: leáll az egész kvótázás, avagy megy tovább. A folyamat is, meg a migráns is. Ha a visszaszökés tömegessé válik, a schengeni rendszer kerül veszélybe. Nem tudják ugyanis a migránsokat a középkori szellemben földhöz kötni. Le kell zárni a határokat.

Ezért veszélyes, ezért unió-robbantó a kvótázás. Elutasításával október 2-án a schengeni szabad mozgást is védjük.