Magyar Krónika
Magyar emlékek nyomában: Liszt Ferenc - Európa és Kanada
Magyar Krónika 2018. 03. 14. eseményekFarkas József György
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A KENGURUAz asszony, akinek egyelőre egy csöppet sem szilfidi alakja azt mutatja, hogy néhány hét múlva gyermeke születik, még korántsem fiahordó, már csak azért sem, mert hátha leánya születik majd.
hirdetés
Klikk ide
A zene iránti rajongásáról mindig is jól ismert cseh főváros közönsége viszonylag későn, 1840-ben élvezhette első alkalommal Liszt Ferenc (1811–1886) zongorajátékát. A koncert helyszínén, Prága legrégebbi bérházának falán mellszobor – Hana Wichterlová cseh szobrászművésznő alkotása – és rövid szöveg emlékezteti az arra járókat a művészettörténeti eseményre.

Maga az Uhelný trh és a Národní třída közötti épület – a Platýz palota – mindmáig a kultúra egyik központja maradt Prágában, a háztömb udvarán például időről időre fiatal képzőművészek rendeznek kiállításokat alkotásaikból. A magyarok és a világ „hírhedett zenésze” – mint Vörösmarty szólította meg őt – a 19. század negyvenes éveiben még több alkalommal fellépett ugyanezen a helyen. Liszt abban az időben már Európa-szerte ismert és viharosan ünnepelt zongoraművész volt, akinek sikere Prágában sem maradt el. A világot járó és játékával meghódító Liszt Ferenc nemzetközi koncert-kötelezettségei miatt viszonylag ritkán szerepelt hazájában, de magyar érzéseinek számos esetben tanúbizonyságát adta. 1838-ban hangverseny-sorozatot tartott a pesti árvízkárosultak javára, 1840-ben – tehát első prágai fellépésének évében – pedig alapítványt tett egy nemzeti zenede létesítésére Pesten. Kijevben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, illetve a Magyarok Kijevi Egyesülete állított emléktáblát Lisztnek, annak a régi teremnek a falán, ahol a művész oroszországi hangversenykörútján 1847-ben nagysikerű koncertet adott. A mester emellett Odesszában és Jelizavetgrádban is fellépett. Ottani élményei hatására írta két zongoradarabját, az Ukrán balladákat, amelynek alapjául a „Jaj, ne menj, Hricju” és a „Szelek fújnak, vad szelek...” kezdetű dalok szolgáltak. Sokat merített az ukrán dallamkincsből a Mazepa című szimfonikus költemény megírásakor is. Itáliában is szívesen látott vendég volt. Tivoli, a műemlékekben gazdag kisváros mintegy 30 kilométernyi távolságra esik Rómától. Leghíresebb látványossága a Villa d’Este egy ideig egy Habsburg tulajdonában volt, aki meghívta Liszt Ferencet. A kiváló muzsikus két híres zongoradarabban állított emléket látogatásának: Villa d’Este szökőkútjai és Villa d’Este ciprusai. A magyar Liszt Ferenc Társaság emléktáblája a villa bejáratánál, bal oldalt látható. Weimarnak, a német kultúra és művészet talán legismertebb és legrangosabb központjának, Goethe és Schiller városának hosszabb időszakokon át neves magyar lakója is volt, Liszt személyében. A nagy muzsikus először 1848-ban telepedett le a türingiai városkában, ahol 1861-ig élt, s tíz éven át a hercegi udvar karnagyaként működött. Ott és akkor kötött életre szóló barátságot Richard Wagnerrel: a Lohengrin ősbemutatóján, 1850-ben Liszt vezényelt a weimari színházban. Az addig inkább virtuóz zongoraművészként Európa-szerte ünnepelt Liszt Ferenc zeneszerzői tevékenysége abban az időszakban teljesedett ki. Az általa komponált ünnepi misével szentelték fel 1856-ban az esztergomi székesegyházat, s ugyancsak akkor született a Hungaria című szimfonikus költeménye is, amelyet először Pesten mutattak be.

Néhány római esztendő után a mester ismét visszatért az Ilm-parti Weimarba, miközben egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre látogatott el a magyar fővárosba is. Zeneszerzői tevékenysége mellett Liszt szervezőként is öregbítette Weimar hírnevét: az ő kezdeményezésére jött létre itt az Általános Német Zenei Egyesület, amely a várost évtizedekre a német zenei élet középpontjává változtatta.  Nem meglepő tehát, hogy a németek is hozzánk hasonlóan becsülik, sajátjuknak tekintik „Franz” Lisztet, akiről – akárcsak a magyar fővárosban – Weimarban is zeneművészeti főiskolát neveztek el (Hochschule für Musik Franz Liszt).

Szobrát 1902-ben felállították a házban pedig, ahol 1869-től halála évéig élt; a földszinten Liszt-múzeumot rendeztek be, az emeleten viszont eredeti formájában hagyták meg a lakását, amelyet tisztelők tömegei keresnek fel mindmáig.

Liszt Ferenc életének utolsó éveiben többször járt Bayreuthban, hiszen Richard Wagner, a Bayreuthi Ünnepi Játékok megalapítója volt talán a legjobb barátja. Liszt második lánya, az 1837-ben született Cosima 1870-ben Wagnerhez ment feleségül. Liszt támogatta a Festspielhaus építésére indított gyűjtést és segített az ünnepi játékok megszervezésében is.

Liszt Ferencet 1886-ban Bayreuthban, az ünnepi játékok idején érte a halál. Már betegen érkezett az eseményre, a Parsifalt, valamint a Trisztán és Izoldát azonban még megtekintette, mielőtt tüdőgyulladás következtében elhunyt; a ház falán ma tábla őrzi emlékét. Kívánságának megfelelően Bayreuthban temették el. A zeneszerző-zongoraművészt hatalmas gyászmenet kísérte a városból végső nyugvóhelyére. Mellszobra – Arno Breker alkotása – a Festspielhaus kertjét ékesíti, egykori lakóhelyén múzeum működik.
 
A varsói Liszt-emlékművet ünnepélyesen avatták fel a lengyel főváros Łazienki parkjában, Fryderyk Chopin emlékművének szomszédságában. A lengyel királyok egykori parkjában a varsói hatóságok először és kizárólag a Liszt-szobor esetében tették lehetővé, hogy a Chopin-emlékmű közvetlen közelében egy másik, ráadásul nem lengyel személyiséget ábrázoló szobor kapjon helyet. A parkban áll ugyan szobra több neves lengyel írónak, művésznek, de őket a Chopin-szobortól távolabb helyezték el. A Liszt-szobor varsói felállításának az volt az előzménye, hogy Szilasi Alex zongorista a 2010-i Chopin-évben egy Chopin-mellszobrot kapott ajándékba, s a művész úgy döntött, hogy ezt felajánlja Budapestnek. Egyúttal megfogadta, hogy cserébe egy Liszt-szobrot ajándékoz Varsónak.

A térplasztikát Gerő Katalin készítette el, a szobrászművész munkájáért nem kért honoráriumot. A szoboravatáshoz kiváló alkalmat nyújtott a két zeneszerző születésének – egymást követő – 200. évfordulója, továbbá az Európai Unió ugyancsak egymást követő 2011-i magyar és lengyel elnöksége.

Olaszországban, a Como-tó partján fekvő festői városkában, Bellagióban Liszt Ferenc 1837-ben töltött néhány hónapot Marie d’Agoult grófnővel, szerelmével. December 24-n született lányuk, Cosima.
 
Ez volt az akkor 26 esztendős művész életének egyik kiváltképp eredményes szakasza – mint az ott 1961-ben elhelyezett emléktábla fogalmaz: “Bellagioban töltötte viharosan romantikus életének egyik leghevesebb szenvedélyű és legtermékenyebb periódusát”. A Villa Melzi platánjai alatt Dante költeményét olvasva komponálta az Après une lecture du Dante, fantasia quasi sonata-t, amely Dante-szonátaként ismert.
 
Nagy művészünk zongorajátékát a spanyol fővárosban egy hónapon át több alkalommal élvezhették az érdeklődők. Liszt 1844. október 29-én és november 22-én  Madrid egyik legelőkelőbb palotájában, a Palácio Villahermosában lépett fel. Az ott működött Művészeti és Irodalmi Líceum adott helyet a koncerteknek, amelyek Európa e sarkában is öregbítették az akkor már 33 esztendős mester jól megalapozott hírnevét. (Részletek itt.) Ugyanitt a hangversenyeknek termet adó palota érdekes történetével is megismerkedhetnek – spanyolul tudó – olvasóink.

Az épület téglafalán 1987-ben elhelyezett emléktábla Madrid adománya, egyben tisztelgés Liszt Ferenc előtt, halálának 100. évfordulóján. az: „Bellagioban töltötte viharosan romantikus életének egyik leghevesebb szenvedélyű és legtermékenyebb periódusát”. A Villa Melzi platánjai alatt Dante költeményét olvasva komponálta az Après une lecture du Dante, fantasia quasi sonata-t, amely Dante-szonátaként ismert.
 
Liszt egész alakos szobrát 2014-ben avatták fel a torontói Royal Music Conservatory előterében. A műalkotás az 1956 óta Kanadában élő Fekete Tamás, felesége és testvére adománya. A 2,25 méter magas bronzszobrot Budapesten készítette Stremeny Géza szobrászművész, repülővel szállították Torontóba, ahol a királyi konzervatórium épületében kapott helyet. A Liszt-szobor kanadai felállításának ötletét a konzervatórium magyar származású rektora, Peter Simon vetette fel.
 
Szentpétervár felé utazván Liszt Ferenc – 31 évesen (1842-ben) – az akkor az Orosz Birodalomhoz tartozó jeles balti iskolavárosban, Tartuban tett látogatást. Az 1802-ben újranyitott (de még a svéd Gusztáv Adolf király által 1632-ben alapított) Tartui Egyetem koncertterme adta a helyszínt a fellépéshez. A 19. században még számottevő német lakosságú Tartuban (Dorpat) a helyi Dörptsche Zeitung már előre beharangozta Liszt Ferenc hírnevét. Április 9-12-én Liszt három koncertet is adott Tartuban, olyan sikerrel, hogy ott ma ehhez a dátumhoz igazítva ünneplik meg a zene napját. A baltikumi kisugárzású tanintézményben az eseményt emléktála örökíti meg, amelyet 2012-ben avatott fel az azóta bezárt tallinni magyar nagykövetség és az észtországi magyar kulturális intézet.
Farkas József György
(Az írás a Magyar emlékek a nagyvilágban c. sorozat része)

Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212