Magyar Krónika
Az elfödött baj
Magyar Krónika 2018. 09. 04. eseményekSurján László
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A MEDVE A medve igen otromba állat, különösen a lába nagy, ami elárulja, hogy nem előkelő származású. Természetesen többféle medve van, amint az általában többféle állattal így van.
hirdetés
Dr. Tomas Machan DentistKlikk ide
Rég volt, tán igaz sem volt – olvassuk sokszor a mesékben. Ám ami most következik nem mese, de rég volt, bár igaz ne lett volna. 1895 augusztusában történt, hogy nemzetiségi kongresszust tartottak Budapesten a korabeli szóhasználattal tót, oláh és rác részvétellel.
A kongresszus múló epizód a korabeli nemzetiségi küzdelmek történetében, mégis van mának szóló üzenete. Az, ahogy az akkori sajtó kezelte a rendezvényt, bepillantást enged a relatív többéggel rendelkező magyarság és nemzetiségei közötti, megjavíthatatlannak látszó viszonyba. A kongresszus maga nyelvi határokat sürgetett az országon belül, azaz a helyben beszélt nyelv regionális hivatalossá tételét.

Erre így reagált a Pesti Napló: A bábeli nyelvzavar a politikai célszerűségek rangsorozatába emelve. Hat nyelvű közigazgatás, hat nyelvű judikatura, hat nyelvű parlament. Milyen egyszerű szerkezet s mily hihetetlenül könnyen kezelhető! Az itt élő nemzetek pedig drákói törvényekkel rászoríttatnának a nyelvtudomány művelésére. Az anyák börtönbüntetés terhe mellett köteleztetnének, hogy csupa Mezzofantit szüljenek. Aki iskolaköteles korában hat nyelvet nem beszél, azt ledobják a tarpeji szikláról. Honárulás számba megy minden arra célzó kísérlet, hogy a nemzetiségek egymás között valamelyiknek a nyelvén érintkezzenek. Nem, beszéljen kiki a maga nyelvén: igy kívánja azt a jogegyenlőség és a nemzeti önérzet. Az oláh a szerbbel oláhul, a szász a tóttal szászul társalog. A nemzetiségi forradalom politikai erkölcstanában hallatlanul vétkezik a saját nemzete ellen, aki hitvány praktikus okokból más nemzet nyelvén beszél. Ha nyáron farsang volna, karneváli bohózatnak néznők az egészet. S mert farsang nincs, hajlandók vagyunk azt hinni, hogy a Nemzeti Szálló-ban összegyűlt honfitársaink otthon felejtették az eszüket. Ha a durván gúnyos részek nem terelik el a figyelmünket, lehetetlen észre nem venni, hogy amit a Pesti Napló hajdani vezércikke elképzelhetetlennek tartott, az ma – természetesen egészen más technikai lehetőségek birtokában – mindennapos gyakorlat az Európai Parlamentben. Ott mindenkinek joga van az anyanyelvén beszélni. Annak a kisebbségi magyar képviselőnek is, akinek ez a lehetőség a saját országában nem adatik meg. (Már csak ezért is fontos volna, hogy a magyarok mindannyian részt vegyenek a következő európai választáson: legyen erős magyar ajkú képviselet ezen az európai fórumon.) Száz év sem kellett ahhoz, hogy az, ami régen képtelenségnek látszott, valósággá legyen.

A cikkíró kifogásolja azt is, hogy más-más nemzethez tartozók egymással úgy értsenek szót, hogy mindegyikük a maga anyanyelvén beszél, viszont megérti a másikat. Pedig ez a vegyes lakosságú területeken már a XIX. század végén is általános volt, pár éve magam is észleletem Szabadkán, hogy egy társaságban a szerbek szerbül, a magyarok magyarul szóltak egymáshoz, békességben.
Eleink tehát nem fogadták el a szabad nyelvhasználatra vonatkozó javaslatokat, sőt kigúnyolták azokat. Az idők változtával, most mi magyarok szeretnénk elérni, hogy a magyar többségű területeken szabadon használhassuk a nyelvünket mind a hivatalos ügyintézésben, mind az oktatásban, igehirdetésben, azaz a köz- és magánéletben egyaránt. A szerepek megcserélődtek, de az elutasítás megmaradt. Ma természetesen más a nemzetközi jog, nagyobb hangsúlyt kaptak az emberi jogok, van tehát mire hivatkoznunk. De talán több megértést kapnánk, ha elismernénk saját korábbi hibáinkat. Mert növeli, ki elfödi a bajt. (Ilyés Gyula)
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212