Magyar Krónika
Batthyány Lajos családi titkai
Magyar Krónika 2018. 10. 12. eseményekPetrovics Gabriella
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A SASA sas ragadozó madár, ami azt jelenti, hogy ha egy sast csirizzel bekenünk, és a falhoz vágjuk, hát odaragad.
hirdetés
Dr. Tomas Machan DentistKlikk ide
Zichy Antónia nemcsak feleség és anya volt, hanem egyben hű társ is.
Batthyányné és az aradi özvegyek címmel tartottak beszélgetést a minap a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében. A rendhagyó előadáson Batthyány Lajos miniszterelnököt és feleségét, Zichy Antóniát mint magánembert ismerhették meg az érdeklődők.
A Szerelmes asszonyok, akiket a forradalmárok maguk mögött hagytak – Női történetek az aradi vértanúk idejéből című programsorozat részeként beszélgetett két történész, M. Lovas Krisztina és Hernády Zsolt a minap a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében. A beszélgetés középpontjában Batthyány Lajos és felesége, Zichy Antónia élete állt.

Hernády Zsolt előadása során elmondta, egy boldog házasság kezdete volt az övék annak ellenére, hogy Batthyány nőkkel való kapcsolatai ezt megelőzően nem alakultak túl szerencsésen. Kettejük megismerkedéséről kevés forrás maradt fenn, azonban azt tudni lehet, hogy a tizennyolc éves Antónia kezét Batthyány találkozásuk nyolcadik napján kérte meg, s a fiatal lány igent mondott. Az egyébként harmadfokú unokatestvérek 1834 decemberében házasodtak össze. Majd M. Lovas Krisztina hozzátette, Zichy Antónia a szeretetet, megnyugvást hozta el Batthyány számára. Mint mondta, a férj korábban katonaként nagy adósságot halmozott fel, sokat költekezett, s ez a házassággal megváltozott.

A családi életük színtere az ikervári kastély volt, amely fogadásoknak, estélyeknek adott otthont. Mint Hernády Zsolt kiemelte, aktív társasági, kulturális és politikai élet helyszíne volt a kastély.

A Vas megyében található, eredetileg 18. századi barokk stílusú kastélyt 1847-ben építtette át Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján neoreneszánsz, más források szerint romantikus stílusban a Batthyány család. Tavasztól őszig itt tartózkodtak, míg télen Pestre költöztek a Cziráky-palotába. Hernády elmondta, több fennmaradt forrásból tudjuk, hogy a Rába folyó mellett található ikervári kastély Antónia ott-tartózkodása idején igazi tündérkertté változott, angolkertje is páratlan volt. Levelekből az is kiderül, hogy Batthyány nagyon szeretett barátaival vadvízi evezni a Rábán.

A történész rámutatott, Batthyány könyvtára ugyan nem volt nagy, de a kor modern könyvei megvoltak polcain, és külföldi újságokat, lapokat járatott, olvasott. Magyarul azonban nem tudott jól, feleségével németül vagy franciául társalogtak, leveleztek. Már ezekben az időkben figyelemmel kísérte a közéleti, politikai eseményeket – mintha egyfajta előkészülete lett volna ez politikai pályafutásának. Érdekes továbbá az a levél, amelyben Széchenyi István arról írt, hogy Batthyány „aligha lesz alkalmas céljainkra”. A történész megjegyezte, 1839-ig valóban nem tudunk közéleti szerepéről.

Antónia öt gyermeket szült Batthyánynak, de csak három gyermek élte meg a felnőttkort. Az asszony nemcsak feleség és anya volt, hanem egyben hű társa is a grófnak. A férj viszont hűtlen volt feleségéhez, annak húgával, Zichy Karolinával csalta meg, vélhetően közös gyermekük is született.

A vértanú miniszterelnököt elfogása után felesége iránt érzett szerelme segítette át a nehéz pillanatokon. Az asszony megbocsátott férjének, s Batthyány halála előtt még szerelmet vallott feleségének, aki annyira szerette őt, hogy vele együtt akart halni. Férje elvesztése után 1849 és 1856 között emigrációba vonult, járt Bajorországban, Párizsban, majd Zürich mellett telepedett le. 1856-ban jön vissza Magyarországra, hogy lányait férjhez adja.

A vértanú feleségek közül volt, aki belehalt a gyászba, s volt, aki újra férjhez ment. Damjanich János honvéd vezérőrnagy felesége, Csernovics Emília férje halála után nem ment férjhez, hatvan éven át gyászolta hitvesét.