Magyar Krónika
Ó, a halászlé
Magyar Krónika 2019. 01. 06. események
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A FARKAS A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is mondható. Legalábbis Einstein relativitáselmélete alapján jó pestiesen az mondhatjuk, hogy: ahogy vesszük.
hirdetés
Dr. Tomas Machan DentistKlikk ide
Rezeda Kázmér utazásai
Ó, a halászlé! Ismeretlen, nagy tengeróceán, s ahány ház, annyi szokás. Hol csak úgy megfőzik, hol alaplevet csinálnak előbb, s az a macerásabb. Ahol főzik, ott hívják úgy is, hallé, s hozzáteszik nevetve, hogy a halászlé az, amit a halászból főznek. S arrafelé – például a Balaton déli táján, Boglár felé – úgy tartják, ha a gőz fölé tartott kezünk már ragad, tapad, akkor kész is.

Az alaplékészítők szektája kicsit harciasabb. Mindig harciasabb szekta a nehezebb utat járóké. Az alaplé meg nehezebb út. Ahhoz passzírozni kell, halfejeket s egyebeket, ingre vetkezni, tekerni a passzírozót, félredobálni a heggyé növő halcsontokat, s amikor a hallékészítők már túl vannak az egészen, és kibontják a friss fehér újbort, az alaplékészítők éppen csak nekifognak a tulajdonképpeni főzésnek, és pálinkát isznak. Olyan hunniás, Sinka István-os világ inkább az alaplékészítőké, dörmögnék, hogy

… de gyönyörű lábán víg figurát
eredő táncába ő se vitt,
csak mutatta ringó mozdúlattal
halálba járó őseit.
Mert ugyanaz sírt fel a flótán,
hogy meghaltak azok ima nélkül,
nagy szakállal, akasztófán"
… de nem dörmögik, mert nem ismerik
.

Aztán ott a hal kérdése. Hogy akkor most egyféle vagy többféle. Ha egyféle, akkor ponty? Vagy harcsa? Ha több, hát mi? Ponty ÉS harcsa nem lehet, hát olyat a világ még nem látott! Hanem akkor a ponty mellé kerüljön apróhal, netán törpeharcsa is, amely amúgy a jóisten egyik legrosszabbul sikerült vicce, Rezeda Kázmér többször el is határozta, hogy ha majd alkalma lesz rá, mert valamilyen adminisztrációs hiba folytán mégsem a pokolban köt ki, akkor feltétlenül rá fog kérdezni a szúnyogra, a kullancsra, a légyre meg a törpeharcsára. Szóval, hogy akkor törpeharcsa, keszeg, bodorka, kárász – vagy mifene? S a hallékészítők is tegyenek-e bele mindenfélét, vagy ők ragaszkodjanak az egyszerű, tiszta dolgokhoz, pontyhoz VAGY harcsához, míg az alaplékészítők dobáljanak akkor bele mindenfélét az üstbe?
A sok vén szipirtyó benn csak ugy hemzsegett.

Hánytak a nagy üstbe békát, patkány-fejet,
Akasztófa tövén nőtt füvet, virágot,
Macskafarkat, kigyót, emberkoponyákat.

Talán amikor Petőfi ezt írta, éppen szegedi alaplékészítőket bámult riadtan…

S ha ezt is tisztáztuk esetleg, akkor még ott a belsőségek kérdése. Hogy akkor legyen-e ikra és haltej, vagy ne legyen, s ha igen, akkor mindkettő, vagy csak ikra, mert olyat még nem láttam, hogy valaki csak tejet akart volna. Ha esetleg ezt is sikerült tisztázni, akkor nekiszaladunk a tészta vagy nem tészta kérdésének, mert ugye ott a bajai, a tésztás, amely szokás a hajdani úszómalmok molnárlegényeitől maradt hátra, akiknek a dunai gazdák mindig híg, ócska hallét adtak vacsorálni, azok meg egy este tésztát gyúrtak melléje, s belefőzték. Kiderült, hogy ez nemcsak afféle szükség, de finom is.

Persze Szegeden mindez elképzelhetetlen, mert ott az alaplékészítők szektája foglalatoskodik, s irtózattal fordulnak el a tésztától. Vannak aztán még egészen egzotikus kisebbségek, amelyek korhelyhalászlét főznek, tejfölöset, van, aki szerint nem főhet máshol, csak bográcsban, odakünt, nyílt tűzön, másik szerint ez balgaság, a harmadik előre besózza a pontypatkókat, megint más a paprikára esküszik, akad, aki szerint az erőset csak utólag szabad beletenni, a másik szerint meg eleve úgy kell megfőzni, és ott van a Pista bácsi, jó kománk, aki szerint a legjobb halászlé lófejből van.

Jó lenne, könnyebb lenne, ha igazán szeretném a halászlét – gondolta Rezeda Kázmér, és nekifogott a karácsonyi halászlének.

Bent főzte. Harcsája is volt, meg pontya is. Meg gyufatésztája. Meg újbora, meg pálinkája. Ha már választani kellett, hát a bajait szerette jobban. Viszont a felesége szegedi.

Lehet, hogy ma újféle halászlé fog születni – gondolta Rezeda Kázmér, és kicsavarintott papírjából egy szaloncukrot. Zseléset. Mert legalább ebben konszenzus uralkodott dúlt lelkében. Ha szaloncukor, akkor csak zselés. Kell legyen valami biztos pont, hiába…
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212