Magyar Krónika
Tükörkép
Magyar Krónika 2019. 01. 06. eseményekJánoska Antal
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A KENGURUAz asszony, akinek egyelőre egy csöppet sem szilfidi alakja azt mutatja, hogy néhány hét múlva gyermeke születik, még korántsem fiahordó, már csak azért sem, mert hátha leánya születik majd.
hirdetés
Klikk ide
Társasjáték – december 29. A magyar kártya napja
Talán nem könnyelmű kijelentés minden idők legnépszerűbb szabadidős elfoglaltságának nevezni a kártyázást. Napjainkban is tízmilliók ülnek a kártyaasztalokhoz. A lehetőség sokféle: közösségformáló társasjáték, jövőlesés, szellemi sport, ismeretterjesztő és mulattató gyermekjáték, szemfényvesztés, magányos türelemjáték vagy éppen a szerencse hajszolása az időtöltés célja. Emellett figyelemre méltó maguknak a játékkártyáknak a sokoldalúsága is.

A hat évszázad alatt létrehozott, tízezernyi grafikával díszített műtárgyak gyűjtésére a témára szakosodott múzeumok működnek világszerte.

A német sorozatjelű játékkártyák egyike a lapjain Schiller Tell Vilmos című drámájának alakjait és epizódjait idéző, nálunk magyar kártya néven ismert típus. Eredetéről és históriájáról számtalan tévhit kering a történeti irodalomban is. Svájci eredetről írnak, hol­ott Helvéciában soha nem gyártották, nem ismerik. A Tell-kártya gyártási tilalmát, a meglévők elkobzását emlegetik, illetve a népszerűség okaként a Habsburg-ellenes tartalmat. Ezek a torzítások a XX. század szüleményei, ilyen hírrel nem találkozunk korábban. De valójában honnan is ered a "magyar" kártya?

Baden bei Wienben, a Rollettmuseum kiállításán láthattuk 2018 májusában azt a kilenc kártyalapot, amelyet 1830 előtt készített ismeretlen bécsi metszetkészítő. Itt szembesültünk a "magyar kártya" motívumainak előzményével. A kártyaképek mintájául korabeli színházi jelmeztervek szolgáltak. Az alsó és felső lapokon Geszler, Rudenz, Tell és Reding egész alakos rajzát, az ászokon pedig az évszak-allegóriákat látjuk. Része volt ez a kor Schiller-kultuszának, amikor a hagyományos kártyaképek mellett divat lett különleges játékokat színművek, operák, legendák szereplőivel is megjelentetni.

Az 1830-as évek Pest-Budáján tucatnyi kártyafestő dolgozott. Portékáik kelendőnek bizonyultak a polgárosodó, játékos kedvű városban. 1835 körül Schneider József és Chwalowszky Ödön kártyafestők – elsőségük aligha dönthető el – bécsi minták alapján "kétfejű német kártya" néven kezdtek gyártani új, tükörképes játékot. Schiller drámájának szereplőit festették a figurás lapokra, míg a számos kártyákra vár- és tájképek, illetve a színmű cselekményére utaló rajzok kerültek. Ekkor még 36 lapból állt a kártyacsomag. (A piros VI-on a legendás almajelenet látható. A kártyacsomag lapjainak száma hamarosan 32-re csökkent, így a VI lapok is eltűntek.)

A praktikus újdonságnak számító tükörképesség olyan sikert aratott, hogy hamarosan más kártyakészítők is gyártani kezdték változatlan motívumokkal. Svájci, helvét, kétfejű vagy dupla német és Doppeldeutsche lett a kártya neve, és csak a századfordulón jelent meg a "magyar kártya" felirat a csomagolásokon. Így is három évtized kellett a korábban magyar kártyaként ismert egyalakos "soproni képes" kártyák lecseréléséhez.A Chwalowszkyés Schneider-kártyák ász lapjai, 1835 körü

Az 1860-as években bécsi metszetkészítők osztrák kártyagyárak megbízásából rajzolták meg azokat a típusváltozatokat, amelyekkel ma ultiznak, snapszereznek és makaóznak. A XIX. század második felétől a Tell-kártya elsődleges használati helye a soknemzetiségű Monarchia lett. Budapesten magyar kártya, Bécsben Doppeldeutsche a neve, és Ausztriában is annyira kedvelt játékszer, mint nálunk.

Zsoldos Benő 1975-ben angol gyűjteményben találta meg a Schneider József pesti kártyafestő által kiadott, akkor első ismert példánynak tekintett "Tell-kártya" 23 lapját. Ezt a körülményt használta fel a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány. Felkutatták Schneider műhelyének helyét, és 1996-ban emléktáblát helyeztek el a Kazinczy utca 55. számú ház falára az Erzsébetvárosban. (Wichmann Tamás vendéglője működött az épületben 2018 júliusáig.) December 29-ét a magyar kártya napjává nevezték ki, itt találkoznak minden esztendőben a kártyajátékok barátai.

Az idő múlásával tudásunk is korszerűsödik. Eddig nem ismert műtárgyak kerültek látókörbe. (A Chwalowszky-kártyákból például három példányt találtunk az 1835–1845 közötti évtizedből.) Az új keletű publikációkban pedig a korábbinál pontosabb adatokat olvashatunk, amelyek megtisztítják a tévedésekkel, torzításokkal terhelt kártyatörténelmet.

Az egykori Schneider-ház ma üresen áll. Kultúrtörténeti és idegenforgalmi szempontból is szerencsés lenne a Magyar Kártya Házának létrehozása, ahol méltó otthonra lelhet a közös közép-európai kártyakultúra gyöngyszeme. Kultikus, interaktív tér, benne kártyagyártó műhely, archívum, könyvtár, kiállító- és játszóhely.
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212