Magyar Krónika
Gondolatok a magyar ugarról
Magyar Krónika 2019. 03. 13. eseményekMAGYAR TÜKÖR
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A MAGYAR FÖLDBIRTOKOS A földbirtokos egy olyan pirospozsgás gróf, aki reggeli imádságul (mert vallásos ember!) még az ágyban halat, hideg sültet, dzsemet, tejszínes kávét, csipkés szalvétát, hófehér kenyeret és ezüst villát eszik.
hirdetés
Dr. Tomas Machan DentistKlikk ide
SZÉKELY BERTALAN. Félrelökték, de kizsákmányolták. Tanultak tőle, de fitymálták. Egyik ajándékot a másik után fogadták el tőle, de megalázták. És ez az ember mégis itt maradt és szórta tovább a kincseit közönyöseknek, irigyeknek, csúfolódóknak, borravalóért, ingyen, ráfizetéssel!
A mi apró kis titánkáink orrolva futnak el innen és meg sem állnak Párizsig, ha mértéken túl nem becsültük első szárnypróbálgatásaikat. A nagy emberek, a Székely Bertalanok, a nemzeti kultúra harcosai őrhelyükön fognak maradni mindenkor. Tűrő megadással fognak mosolyogni és parancsolatként vezeti őket a közhellyé lett szomorú igazság, hogy méltó elismerést minálunk csak a meghalással lehet kiérdemelni.

ÍRÓINK. A magyar írónak négy nagy típusa van ma, nem számítva a különleges budapesti típust és a változatokat.

A második típus az európai majom. Akinek minden jó, minden szép, minden utánzásra méltó, aminek idegenben híre ment és minden silány, minden nevetségesen nemzetiszín pántlikás, amire magyar lélek ütötte bélyegét. Ez a típus még magyarul sem tud tökéletesen, csupán azért ír ezen a nyelven, mert az idegent legfeljebb annyira tudná megtanulni, mint a miénket és sejti, hogy az a más nemzetbeli közönség megköveteli a maga írójától, hogy nyelvének tökéletes művésze legyen, mert csupán nálunk lehet és szabad – a minden hivatásos író szemében szent grammatikán tetszés szerint tapodni, s regényt, drámát, vagy akár verset írni egy szatócs nyelvtudásával. Ez a típus szentül meg van róla győződve, hogy nemzetközi, ha törpe követőjéül, silány utánzójául szegődik hol valami német, hol valami orosz, francia vagy norvég irodalmi áramlatnak, s ellene fordul a mieink mindenikének.

A GYÖNGE ÉS AZ ERŐS. A huszadik század összes magyar poétáinak egy a tragikuma. Az, hogy ráébredtek ennek a nemzetnek barbár kultúrátlanságára. Mindegy, hogy igazuk van-e, vagy nincsen. Érzik a lelkük fenekéig, tehát tülekedniök kell ezzel a nyomasztó érzéssel. A gyönge elbukik, s csúfondároskodó hitehagyottá lesz. Megveti ezt a kultúrátlan, intellektualiter olyan mostoha, koldusszegény országot, a közszólásban is már-már sivataggal egyértelmű magyar ugart. Fintorogva fordul el szépségeitől, hogy túlfinomult lelke idegen virágok újszerű illatában keressen bódulatot, üvegházi látomásokat, idegkórságos hallucinációt. Az erős marad és csökönyös gőggel túrja-vájja, szántja-veti ezt a kiszikkadt földet. És ha ezerszer tudja is, hogy áldatlan kultúrföld ez a világhíres humusz, soha ki nem mondja, soha be nem vallja, mert tudja, hogy az az igazán barbár ország, melynek barbárságát a véréből való vér hirdeti a kárörvendőknek.

A TUDOMÁNY DIVATJA. A múlt század negyvenes-ötvenes éveiben a történelem volt a legtiszteltebb, és a legnagyobb eredményekkel művelt tudomány. Ma alig vetünk rá ügyet. Már ízlésünk ellen való. Magas talapzatáról a természettudományok föllendülése szorította le. A természettudományoktól pedig csak az imént fordította el az általános érdeklődést a huszadik század új tudománya, a szociológia. Félszázaddal ezelőtt még csak alig jelentős fejezete volt egy másik tudománynak, ma már korlátlan úr. Ma újra fordulóban van a dolgok rendje, az érdeklődés középpontjává a társadalmi tudományok fő-fő problémája: a nemi élet kérdése lett. Óriási irodalma van, s egész légió orvos, pszichológus, történetbúvár, etnográfus, antropológus és művészettörténelem kutató fejleszti önálló tudománynyá. Veszedelmes tudomány ez nagyon, de mivel korunk a nemi kérdés teljes földerítését és megoldását tűzte ki elsőrendű föladatául, el kell ismernünk még akkor is, ha tudjuk, mennyi kétélű fegyver kovácsolódik a sötét mélységekből kibányászott értékes fémből, mennyi mételyes irodalmi fércmű lát napvilágot a tudományosság örve alatt.

ORSZÁGOK SZIVE. A franciák szíve Párizsban ver, a magyarságé azonban nem Budapesten, hanem valahol a Duna-Tisza közén dobog apró falvakban, mezővároskákban, tanyákon, Isten tudja, merre… Ez a mi legnagyobb bajunk! A tipikus francia és a tipikus párizsi egy és ugyanaz az ember. A tipikus magyar és a tipikus budapesti még csak nem is rokonok.(Harsányi Kálmán: Napi témák, örök problémák, 1911)
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212