Magyar Krónika
Ha jönnek a bálnák
Magyar Krónika 2019. 04. 02. Tóth Loretta
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A KENGURUAz asszony, akinek egyelőre egy csöppet sem szilfidi alakja azt mutatja, hogy néhány hét múlva gyermeke születik, még korántsem fiahordó, már csak azért sem, mert hátha leánya születik majd.
hirdetés
Klikk ide
Azori-Szigetek – Portugália ékköve az Atlanti-Óceán közepén
Az Atlanti-óceán közepén van egy vulkanikus szigetcsoport, amely smaragd- és türkizszínű tavakkal, gazként terjedő hortenziákkal és zöldellő trópusi erdővel várja a látogatóit. Portugáliához fűződő különös kötöttsége pedig nem csupán a minden épületet beborító azulejo vagy az utcák kövezetébe lépten-nyomon egyedi mintázatot csavaró calçada portuguesa dominanciájában mérhető.

Álmos hangulatú apró városok és még apróbb falvak törik meg a végeláthatatlan zöld természetet Portugália legnyugatibb csücskén: kulturális látnivalókban nem bővelkedik az Azori-szigetek legnagyobb települése, Ponta Delgada, a helyi városok látképe pedig szinte semmiben nem különbözik attól, amit a turista az anyaországban láthat. Fekete bazaltkőből faragott ablakkeretek, csempével díszített, fehérre vagy épp élénk sárgára meszelt, kék spalettás házak és a calçada portuguesa, azaz a jellegzetes gránit macskakő által borított járdák varázsolják mindenhol az utcaképet tagadhatatlanul portugállá, ahogy a felfedező nemzet minden más egykori gyarmatán.

A festett csempék az arab kultúrából érkeztek a luzitán mindennapokba, Európában ráadásul először a spanyol Sevillában díszítették így a házakat, mostanra azonban egyértelműen Portugália legfőbb ismertetőjelévé váltak. A főváros alatt egyébként hatalmas, vulkáni láva által kivájt barlangrendszer terül, a Gruta do Carvao, amelyet a vállalkozó szelleműek – profi barlangászok kíséretében – felfedezhetnek, de a szigetcsoport a felszínen is bőven kínál látnivalókat.

A kilenc sziget három természetes földcsoportból áll, amelyeket több mint 160 kilométernyi óceán választ el egymástól. Éppen ezért a szigetek közötti közlekedés is időigényes: a főszigetről, azaz São Miguelről több mint négyórás komp-útra fekszik a második legnépszerűbb turistacélpont, Terceira, de a helyiek úgy vélik, egy "szusszanásra" érdemes egyetlen sziget természeti paradicsomában elmerülni.

– São Miguelen van a legtöbb látványosság, a legnépszerűbb ezek közül a Boca de Inferno nevű miradouro, azaz a Pokol Szája kilátó, amely a legtöbb poszteren is szerepel. Onnan lehet látni a Cete Citades falut, illetve a hegycsúcsok közé ékelt smaragd és türkiz színű tavakat, amelyeket a legenda szerint egy zöld szemű herceg és egy kék szemű hercegnő szerelmi bánatában ejtett könnyei fakasztottak, ugyanis nem házasodhattak össze – magyarázza Luís, aki a Vila Franca do Campo település szélén lévő ananászültetvényéből igyekszik megélni.

Amikor arról kérdezem, kik vásárolják a gyümölcseit, vállat vonva magyarázza: leginkább a helyiek a célközönsége, de a termés jelentős részét átszállítják az anyaországba. A gyümölcstermesztés a helyiek egyik legfőbb anyagi forrása, az ananász- és banánültetvényeken túl már csak a zöld legelőket és a friss óceáni levegőt élvező szarvasmarhák számítanak jobb bevételforrásnak, ami a helyi gasztronómián is mély nyomot hagy.

Az azoriaknak azonban a gazdasági függőségen túlmenően nem sok kapcsolatuk van az anyakontinenssel, az Európában zajló politikai és gazdasági folyamatokból szinte alig éreznek valamit, így amikor a szomszédos kertben tevékenykedő Pedrót a Brexitről vagy az európai parlamenti választásokról kérdezem, kissé zavartan rázza a fejét, mondván: "az nem ránk tartozik". Sokkal szívesebben beszél viszont szenvedélyéről, a bálnákról. Mint meséli, hajnalban tért vissza barátaival az óceánról, azt a fülest kapták ugyanis a közelben tevékenykedő tengerbiológusoktól, hogy megérkezett a fősziget déli partjához az ámbráscetek egyik csoportja, ezért kihajóztak éjszaka, hátha szerencséjük lesz elcsípni őket. És az volt:
– Három borjú is érkezett a családdal, délután újra kihajózunk, hogy jobban szemügyre vegyük őket – mondja büszkén.
– Az Azori-szigetcsoport a cetfélék vándorútjának kellős közepén fekszik, tengeri emlősök óriási csoportja halad itt át minden évszakban: a kék bálnák például pont most, márciusban érkeznek, hogy aztán júliustól továbbálljanak Izland felé.
A bálnavadászatot egyébként itt még 1982-ben betiltották, miközben Izlandon és a Feröer-szigeteken továbbra is szinte mindennapos – ezt már Marco tengerbiológus magyarázza a bálnalesre tartva. Az olasz származású kutató csak nemrég érkezett a szigetre, de – mint mondja – egy percre sem bánta meg, hogy éppen ezt választotta, a nyugalmon túlmenően a szigetet körülölelő óceán ugyanis rendkívül gazdag állatvilágot vonultat fel. – Volt már szerencsénk gyilkos bálnához is, de az orkák ritka vendégek errefelé, a cetfélékből és a delfinekből viszont van bőven – tette hozzá.
A sziget egyébként az egyetlen hely Európában, ahol teát és kávét termesztenek, továbbá a világ egyik termálvizekben leggazdagabb helye: a fősziget közepén található Furnas városban lévő fürdő, a Poça da Dona Beija az egyik legnépszerűbb ezek közül, a sziget másik ékességének pedig a Caldeira Velha számít, ahol a trópusi erdő kellős közepén van lehetőség természetes medencékben és vízesés alatt élvezni a termálvizet. Mivel a sziget tengerpartjai nem annyira a strandolásnak, legfeljebb a szörfözésnek kedveznek, a helyiek ezért jellemzően ezekben a fürdőkben töltik a munka utáni időt.
– A téli időszakban majdnem mindennap idejövünk délutánonként, nyáron a melegben ugyanis kevésbé élvezhető – mondja Sara, aki szerint az esős évszaknak éppen ez a legjobb része. A fürdőket a turisták is nagyon kedvelik, azonban a sziget még így sem számít jellemző úti célnak. Ráadásul meglepő módon nem európaiak látogatnak ide leginkább, hanem amerikaiak és főleg kanadaiak, akik a zord tél elől menekülnek a mindig tavaszias időt kínáló szigetekre.

Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212