Magyar Krónika
A Föld köldöke
Magyar Krónika 2019. 04. 26. eseményekBalázs Géza
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A KENGURUAz asszony, akinek egyelőre egy csöppet sem szilfidi alakja azt mutatja, hogy néhány hét múlva gyermeke születik, még korántsem fiahordó, már csak azért sem, mert hátha leánya születik majd.
hirdetés
Klikk ide
Utazás – Mindannyiunk Húsvét-Szigete
Apró földdarab a nagy Csendes-óceánban, négy-öt órányi repülőútra a szárazföldtől. Hajózni sem könnyű körülötte az erős hullámok miatt. A szigetet valamikor az időszámításunk kezdetén ismerték meg és foglalták el (föltehetően) polinéz hajósok, s a rákövetkező 1700 évben (valószínűleg) nem érintkeztek más kultúrák képviselőivel. A magányos szigetlakók a maguk elképzelései szerint alakították ki társadalmukat; termelési módjukat, hierarchiájukat, hiedelmeiket. Lett volna lehetőségük egy ideális társadalom megteremtésére.

Kezdetben paradicsomi világ volt: pálmafák, két ehető háziállat, tyúk és (fogyasztásra alkalmas) házi patkány; halásztak, madarásztak, földet műveltek. Azután kivágták a fákat, az erős szélben kiszáradt a föld, eltűntek a madarak, fa híján nem tudtak csónakot építeni, megszűnt a halászat. Ekkor monumentális kőszobrokat faragtak, s ezekkel körbebástyázták a szigetet. Majd kitört a viszály: elkezdtek hadakozni és ledönteni a szobrokat. A lakosok egy része barlangokba menekült, állítólag kitört a kannibalizmus is. 1722-ben, éppen húsvét napján jártak ott először európaiak, 1864-ben jöttek keresztény misszionáriusok.

Mire fölfedezték őket, már kopár volt a sziget, ledöntötték a szobrokat, a fizikai és erkölcsi pusztulás szélén jártak, amit az európaiak által behurcolt betegségek és a rabszolga-kereskedő peruiak beteljesítettek. A Húsvét-sziget a Föld ember okozta ökológiai, társadalmi katasztrófájának (ökocídium) kiáltó jelképe lett.

Egyesek többes számban, Húsvét-szigetekként emlegetik, holott ez egy vulkanikus sziget, amelyről levált már néhány óceán ostromolta monumentális kőtömb. Igaz, ezekre az egykori húsvét-szigetiek a dörgő hullámok között olykor átúsztak madártojást gyűjteni, versengeni, vagy viszályok miatt odamenekültek.

Ha fölmegyünk a húsz kilométer hosszú, 16 kilométer széles (171 négyzetkilométernyi) sziget közepén emelkedő 500 méteres kopár hegycsúcsra, körben csak a végtelen óceánt látjuk, valóban úgy gondolhatjuk: ennyi a világ, nincs más rajtunk kívül. A helyiek a szigetet "a Föld köldökének" is nevezték.

Ki kívánkozik ma ide, Óceánia, Polinézia legdélebben lakott, szubtrópusi, szeles, fátlan, magányos szigetére? Ha az egykori húsvét-szigetiek nem emeltek volna monumentális kőszobrokat, ma aligha látogatna bárki is ide. Tehát titokzatos szobraik, művészetük tartotta csak fenn az emléküket. Ha nincsenek a kőszobrok, szinte nyom nélkül múlt volna el történelmük, emlékük.

A Húsvét-sziget (helyi nevén: Rapanui, azaz "nagy evező") ma Chile része. Repülővel csak Chilén keresztül, Santiagóból lehet megközelíteni. A Budapest–Húsvét-sziget-távolság légvonalban 15 049 kilométer, Isztambulon, Bogotán át oda és vissza összesen 40 345 kilométert repültünk. Napi egy, esetleg két gép repül Santiagóból a Húsvét-szigetre (oda öt, visszafelé négy óra, talán a széljárás miatt), némelyik gép továbbmegy Tahitira.
Az önmagát őslakosnak valló jelenlegi "kormányzó" kérte a chilei kormánytól a beutazások korlátozását. Ezért 2018 szeptemberétől megszigorították a sziget fölkeresését. Már csak harminc napig lehet ott tartózkodni. Korábban állítólag nagyobb számban érkeztek a szigetre vadkempingezők. A szobrokat jobban őrzik. A santiagói repülőtéren (bár a Húsvét-sziget belföldnek számít) külön ellenőrzést vezettek be, megnézik a szállásfoglalást, és "beléptetnek" a szigetre.

A chilei állam nem volt mindig ilyen gondoskodó. 1937-ben majdnem "eladták" a sokat szenvedett szigetet a németeknek, amerikaiaknak, briteknek vagy japánoknak, hogy fegyverkezni tudjanak. Állítólag ma sem a sziget antropológiai, történelmi értéke a legnagyobb, hanem az, hogy 3500 kilométerre van Chilétől, így az addig húzódó tenger is Chiléhez tartozik. Ne legyenek illúzióink sem a történelemmel, sem a jelennel kapcsolatban! Mindkettőt emberek és érdekek mozgatják.

Ha az őslakosok nem emelnek szobrokat, ma aligha látogatna ide bárki is. | Fotó: Reuters

A repülőtéren várakoznak a vendégházak tulajdonosai: érkezéskor virágfüzért, búcsúzáskor kagylóláncot akasztanak a turisták nyakába.

A szigeten van taxi, és van szervezett utazási lehetőség is, de a szobrok szétszórtsága miatt gyakorlatilag csak bérelt autóval lehet megközelíteni a helyszíneket. Ezért mi is béreltünk egy kis Suzuki terepjárót. Egy benzinkút van, a benzinár literenként 800 peso, nagyjából 400 forint, húsz litert vettem, 200 km-t mentem, még maradt is egy kicsi a tankban. Az utak rosszak, mindenhol gödrök, buckák, talán csak a szigetet keresztben átszelő út jobb. A repülőtéren kell megváltani a nemzeti park belépőjét (54 ezer peso, körülbelül 25 ezer forint). A jelentősebb szoborcsoportoknál, emlékeknél őrbódéban ellenőrzik és pecsételik a jegyet.

Elvben minden hely csak egyszer látogatható, de mi a legérdekesebb helyekre visszamentünk, megengedték. Mindenhol táblák figyelmeztetnek, hogy a szobrokra nem szabad felmászni, a ledőlt alkotásokra nem szabad rálépni. Nagy a tisztaság, nincs szemét. A szigeten egyetlen település van: Hanga Roa, rajta kívül csak néhány szórvány. Hétezer lakos és kétezer autó. A vendégházban többnyire egyedül voltunk. Csak Hanga Roán vannak boltok és éttermek. Szendvicsbárban vacsoráztunk: főleg helyiek jártak oda, az adagok óriásiak voltak.

A csapolt sör 5000 peso (2500 forint). Ugyancsak itt lehet autót, biciklit bérelni.

A sziget látnivalóinak megtekintése fokozott ütemben két nap alatt is lehetséges, de ha elgondolkodásra, meditációra is van igényünk, akkor a négy-öt nap mindenképpen javasolható. Mi többször körbejártuk a szigetet, s órákig ücsörögtünk, merengtünk a szobroknál. Mert van min. A chileiek most féltik a területet, állítólag évente százezer turista érkezik ide. Amikor én ott jártam, nem volt tumultus, az egy repülőgépnyi tömeg (kétszáz ember) úgy eloszlott, hogy a legtöbb helyen csak néhányan lézengtek. Éjszaka mély csönd uralkodott, és nagyon sok kakas kukorékolt.

Ma a "mágikus sziget" a világ legnagyobb szabadtéri múzeumának (nemzeti parkjának) számít. Főleg a turizmusból élnek, vendégszeretőek, de szeretnék elkerülni, hogy a tömegturizmus tönkretegye a térséget. Bár nehéz megítélni, de azért mintha ma is kivehető lenne egy ázsiai-polinéz és egy dél-amerikai típusú arc. A szigeten alapvetően spanyolul beszélnek, két udvariassági formula rapanui nyelven: maururu (köszönöm), 'orana (jó napot). A templomban, a vasárnapi misén a dalok végig rapanuiul szóltak (a szöveg ki volt vetítve), máig fülembe cseng a Maria Rapanui.

A Húsvét-sziget a Földön minden más lakóterülettől a legtávolabbi hely, ahol éltek, élnek emberek. Valóban a világ végén van. A szigetet a kutya nem látogatná (a rapanuiaknak sem volt kutyájuk, de disznójuk sem), ha azok a kőszobrok nem lennének. De vannak, ezért a sziget iránti érdeklődés óriási. Mindenki kíváncsi a titokzatos alkotásokra. De vajon hányan ásnak mélyebbre? Mert a Húsvét-sziget egyúttal a civilizáció által elpusztítható Föld jelképe: "A Húsvét-sziget és a mai Föld bolygó közötti párhuzam hátborzongatóan magától értetődik. […] Az ő hazájuk éppúgy magában áll a Csendes-óceánban, mint a mi Földünk a világűrben.

Amikor helyileg megoldhatatlan nehézségeik támadtak, nem volt hova menekülniük […], akárcsak ma nekünk. Még ha esetleg nem gondoljuk is meg tudatosan, elkerülhetetlenül éreznünk kell, hogy ami velük történt […], tanmese, amely bemutatja jövőnk lehetőségei közül a lehető legrosszabbat." (Jared Diamond: Összeomlás. Typotex Kiadó, 2005) A Húsvét-sziget a környezetét túlhasználó, pusztító és együttműködni nem tudó ember jelképe. Mi mindannyian a Húsvét-szigeten vagyunk.
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212