Magyar Krónika
A titokzatos Húsvét-sziget
Magyar Krónika 2020. 06. 01. eseményekBALÁZS GÉZA
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A KENGURUAz asszony, akinek egyelőre egy csöppet sem szilfidi alakja azt mutatja, hogy néhány hét múlva gyermeke születik, még korántsem fiahordó, már csak azért sem, mert hátha leánya születik majd.
hirdetés
Klikk ide
Valamikor az időszámításunk kezdetén ismerték meg és foglalták el (feltehetőleg) polinéz hajósok, s a rá következő 1700 évben (valószínűleg) nem érintkeztek más kultúrák képviselőivel. A szigetlakók maguk alakították ki világukat: termelési módjukat, társadalmukat, hiedelmeiket. Ám lényegében minden rájuk vonatkozó mondat végére kérdőjelet kell tennünk.
Baj, baj hátán
A kutatók vélekedése szerint az első emberek paradicsomi világba érkezhettek. A szigetet pálmafák borították, halásztak, madarásztak, volt két háziállatuk (a tyúk és a patkány), földet műveltek. Ám idővel eltűntek a fák, nyomukban a madarak, fa híján nem tudtak csónakot építeni, megszűnt a halászat, beszorultak a szigetre. Monumentális kőszobrokat faragtak, s telerakták vele a sziget partjait, egy csomó pedig félbehagyva hever szanaszét. Majd ismét baj történt. A szobrok ledőltek, vagy ledöntötték őket.

Valami viszály támadhatott, háború tört ki, a lakosság egy része barlangokba menekült, felütötte fejét a kannibalizmus. Vallási kezdemények nyomai is felfedezhetők: vulvaimádat, madáremberkultusz (hiszen a sziget foglyai voltak). 1722-ben fedezték fel a földet az európaiak, 1864-ben keresztény misszionáriusok is jöttek.

Mire rájuk találtak, már kopár volt a sziget, a szobrok nagy része ledöntve, a kipusztulás szélén jártak, amit az európaiak által behurcolt betegségek és a perui rabszolga-kereskedők jószerével beteljesítettek.
Ismeretlen honfoglalók
Húsvét-sziget, amely a helyiek nyelvén: Rapa Nui. Tehát még azt sem tudjuk, hogy valaha volt-e saját neve a szigetnek. Ha fölkapaszkodunk a legmagasabb hegyére, az 511 méteres puszta Terevakára, látjuk, hogy reménytelenül veszi körbe a Csendes-óceán. A legközelebbi szigetek 2-3 ezer kilométerre vannak, Chile 3600-ra. Ezt ma tudjuk, de az őslakók aligha tudták. Emlékeikben, mitológiájukban élt, hogy valahonnan jöttek, de ez a tudás elhamvadt.

Azt is gondolhatták, hogy csak az a világ létezik, amit ismernek, s hogy rajtuk kívül nem is létezik más ember, állat a világon.Rapa Nui szakirodalma könyvtárnyi. Történészek, régészek, biológusok, néprajzosok, folkloristák, nyelvészek, antropológusok, ökológusok, sőt mérnökök dolgoztak a szigeten. A kutatások egyik legfőbb ösztönzője Thor Heyerdahl volt, akit a merész feltételezések izgattak. Ám a számos expedíció, vizsgálat után még mindig nincs világos képünk a Húsvét-sziget rejtélyeiről. Csak azt nem tudjuk pontosan, hogy:
Kik voltak ők, honnan jöttek? 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. tavasz számában olvasható.

Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212