Magyar Krónika
A pestis is a selyemúton jött Európába a középkorban
Magyar Krónika 2020. 06. 21. események
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A KENGURUAz asszony, akinek egyelőre egy csöppet sem szilfidi alakja azt mutatja, hogy néhány hét múlva gyermeke születik, még korántsem fiahordó, már csak azért sem, mert hátha leánya születik majd.
hirdetés
Klikk ide
Az összefoglaló néven selyemútként ismert, szárazföldi és vízi útvonalakból álló hálózat volt az, ami összekötötte a Távol-Keletet Európával körülbelül Kr. e. 130 és Kr. u. 1453 között.
Marco Polo karavánja egy 1375-ben készült illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)
Ezen keresztül jutott el nem csupán a nevét adó textil, de finoman megmunkált bőrtermékek, egzotikus fűszerek, a papírkészítés és a nyomtatás technikája Európába, és zajlott nyelvek, vallások és eszmék terjedése is. Volt azonban egy sötét oldala is: az egyik első nagy világjárvány, a 14. századi fekete halál is a selyemúton haladva érte el Európa keleti szélét, ahonnan tovaterjedve mintegy 50 millió emberrel végzett a kontinensen 1346 és 1352 között.
A sztyeppék kereskedelmeA selyemút tette lehetővé talán először a történelemben a Közép-Ázsiában honos betegségek tartós átjutását Európába-mondta el Mark Welford, az Észak-Iowai Egyetem földrajzprofesszora és
A pestisjárványok földrajzai című 2018-as monográfia szerzője.

Welford szerint a selyemút éppen amiatt tudta ilyen mértékben közvetíteni távoli tájakra a veszélyes mikróbákat, mert nevével ellentétben nem egyetlen útvonalból állt.
Szárazföldi szakasza valójában szétváló és újra egyesülő utak rendszere volt a közép-ázsiai sztyeppéken, amely leginkább az emberi test vagy a növényi levelek erezetére hasonlított.
A különböző ágak mentén városok, falvak és karavánszerájok sokasága sorakozott, amelyek között maga a kereskedelem zajlott.
Meglehetősen ritka volt, hogy valamilyen árucikk egyazon kézben tegye meg a teljes utat a Távol-Keletről Európába – sokkal gyakoribb eset volt, hogy számos adásvételen esett át az út során.
Mindazonáltal a különféle fertőzések így is végig terjedtek az út mentén, miután egyszer bekerültek a "vérkeringésbe".
A selyemút azonban amiatt is különösen veszélyesnek bizonyult, hogy rendkívül halálos betegségek őshazáján keresztül vezetett.

Bolhák és rágcsálók
Egy 2015-ös tanulmányban norvég és svéd kutatók azzal az elmélettel álltak elő, miszerint a közép-ázsiai sztyeppék klímájában történt ingadozások nagymértékű csökkenést okoztak a térség rágcsálóinak – főként a különféle versenyegérfajok, illetve mormoták – populációjában.
Ez arra kényszeríthette a Yersinia pestis baktériumot hordozó bolhákat, hogy új élőhelyet keressenek, például a szállításra alkalmazott tevéket, vagy azok gazdáit.

A több évi ilyetén bolha-áthelyeződés után egy további évtizedbe telt, mire a selyemúton közlekedő karavánok Európa keleti széléig hozták a pestist.
Welford szerint a Krím-félszigeti Kaffa kikötővárosa (ma Feodoszija, Ukrajna) tűnik a középkori fekete halál Ázsiából Európába való átugrási pontjának 1346-47-ben A források alapján "genovaiak vagy velenceiek hajón hagyták el Kaffát, és útban Szicília, Velence és Genova felé megfertőzték Konstantinápolyt és Athént is." – mondta a professzor. Hozzátette: Gyanúm szerint azonban a fekete halál szárazföldi úton is eljutott Konstantinápolyba. A genovai Gabriele de' Mussi 14. századi leírása szerint a pestist az ostromló mongolok juttatták Kaffába, fertőzött holttestek ostromgépekkel történő hajításával.

Hogy ez valóban pontosan így történt-e, nehezen bizonyítható, az azonban biztos, hogy keleten ugyanakkora kataklizmát okozott a járvány, mint nyugaton. Számos mongol uralkodót és az elit más tagjait ölte le, és a hadsereg mellett a helyi gazdaságokat is legyengítette – mondta el Christopher J. Beckwith, az Indianai Egyetem professzora, Eurázsia-kutató, a 2011-es A selyemút birodalmai című könyv szerzője.

A becslések szerint a fekete halál Ázsiában és Észak-Afrikában 25 millió emberrel végzett 1347 és 1350 között, az európai pusztításon felül.

Német kutatók egy 2019-es tanulmányban genetikai kapcsolatot mutattak ki a fekete halál és egy 1346-os pestisjárvány között, amely a mai Oroszországban, a tatárföldi Laisevóban ütötte fel fejét. Elképzelhető tehát, hogy egyéb útvonalakon is megközelítette Európát a 14. századi pestis.
Ideális közeg

Mindenesetre tény, hogy Európát elérve a halálos kórokozó egy egészségileg és gazdaságilag legyengült lakosságot támadott meg.
Úgy gondolom, helytálló érvelés, hogy a fekete halál akkor csapott le, amikor a szegények egészsége súlyosan kompromittálódott az éhínségek, a szegénység és a jobbágyság természete miatt – mondta Welford.

1352-ben írt Dekameronjában Giovanni Boccaccio is leírja a fekete halált, amely 1348-ban érte el Firenzét.
A fertőzöttek ágyékukban és hónaljukban tapasztaltak először duzzadást, majd a betegség hamar burjánzani és mindenfelé terjedni kezdett, ezután a ragály formája változni kezdett, fekete vagy ólomszínű foltok tűntek fel sok esetben a karon vagy a combon vagy másutt, előbb kevés nagy, majd számos apró. Az év márciusa és júliusa között Boccaccio szerint a város százezer lakosa veszett oda, holttesteiket gyakran az épületek bejáratai előtt halmozták fel. A nagy paloták, ahol a nemesek és szolgáik laktak, üresen álltak, az író szerint a város "jobbára lakatlan" maradt.

Az összekapcsolt világ karanténba vonul
A modern tudományos ismeretek és antibiotikumok nélkül a középkori Európa lakóinak kevés eszköze volt a baktériummal szembeni harcra.A pestisjárvány elhalása a karantén, a lazarettók, a kezdetleges maszkokkal felszerelt orvosok által működtetett pestiskórházak, az egészségügyi kordonok, a határlezárások és az előzetes figyelmeztetéseket leadó egészségügyi kémek együttes alkalmazásának volt köszönhető.– mondta el Welford.

A fekete halál azonban nem tűnt el teljesen a 14. századi járvány végével. Ugyanazon baktérium különféle válfajai egészen a 18. századig rendszeresen gyötörték Európát, ezek egyike később Kínába is eljutott, ahol a 19. században oltotta ki milliók életét.

A fekete halál elterjedése nem véletlenül esett egybe azzal, hogy a selyemút egyre jobban összekötötte Keletet és Nyugatot: útvonalai mentén az emberekhez és árukhoz hasonlóan a betegségek is gyorsan eljutottak a legtávolabbi tájakra is.Múlt-kor
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212