Magyar Krónika
Az emberiség mindig a legjobbat hozta ki végül a járványokból
Magyar Krónika 2020. 06. 21. események
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A JUHA juh, másképpen birka, sőt, bürge, a legjámborabb, legtürelmesebb állat, a türelem szimbóluma. Ezért mondja Petőfi, hogy a türelem a birkák erénye. Valóban, a birka nehezen hozható ki a sodrából.
hirdetés
Klikk ide
Miközben a koronavírus-járvány új meghatározását hozta el a megszokott hétköznapoknak, az emberiséget némileg megnyugtathatja kilátásaival kapcsolatban a régészet és a történettudomány. Múltja alapján fajunk alkalmazkodóképesebb, mint gondolnánk.
Marco Polo karavánja egy 1375-ben készült illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)

Régi útitársak

Az ausztráliai Flinders Egyetem régésze és ókortörténésze, Dr. Ania Kotarba a Homo sapienset fenyegető korábbi extrém körülményekre mutat, optimizmusát fejezve ki a világ társadalmának és gazdaságának helyreállását illetően.

Dr. Kotarba fő kutatási területe a múltbéli globális kapcsolatok, főként az ókori kereskedelmi útvonalak és ezek változásai, különösen a szélsőséges események tükrében.

Elmondása szerint a városiasodás, a népességnövekedés és a proto-globalizáció a régebbi korokban is kedvező hatással volt a járványok terjedésére, ezek azonban végső soron többnyire kedvező hatással voltak a gazdasági folyamatokra. A fekete halál, amelyről úgy tartjuk, Európa és a Közel-Kelet lakosságának legalább a negyedével végzett a 14. században, hosszabb távon az élet- és munkakörülmények javulásával járt a dolgozók számára, valamint új piacokat nyitott meg, növelve a gazdaság teljesítményét – mondta el Dr. Kotarba.

A szakértő azt is elmondta, a régészeti bizonyítékok alapján a járványok a városiasodás kezdetétől elkísérték az emberiséget, az ókori világkereskedelem kialakulásával pedig gyakoribbá váltak. Legelőször a neolit korban láthatunk széles körben elterjedt fertőző betegségeket, amikor a kisebb vadászó-gyűjtögető csoportok helyhez kötöttebb életmódra váltottak. Az első állandó településeken nőtt az egymással igen nagy közelségben élő emberek és újonnan háziasított, moslékon tartott állatok száma– mondta el Dr. Kotarba. Ez tette lehetővé a zoonotikus (állatról terjedő) betegségek első nagy terjedéseit, mint például a bubópestis-járványokat – habár a zoonotikus betegségek már megfigyelhetők 2,8 millió évvel ezelőtti csontvázakon is, az egyik legkorábbi elődünkön, az Australopithecus africanuson – tette hozzá. A régészet azt mutatja, ez egy olyan dolog, amellyel mind a modern, mind az ősi emberek együtt éltek évmilliókon át, és a modernebb életmódokkal súlyosbodott – magyarázta Dr. Kotarba.

Sokkal rosszabb helyzeteket is túléltünk
A szakértő elmondása szerint a helyzet azzal vált összetettebbé, hogy a világ különböző pontjain a bronzkorban (kb. Kr. e. 3000-1200) kiépült, teljességgel városnak nevezhető települések között megindult a nagy távolságokon át folyó kereskedelem.

Többük lakossága már ekkoriban meghaladt a 100 000 főt. Az ókor legnagyobb városa, Róma Kr. u. 200 körül érte el az egymillió lakost. A kereskedelmi útvonalak gyakran az egzotikus és luxus jellegű áruk – például fűszerek – szállítására jöttek létre, de ezek mentén terjedtek az ókori világban, a középkorban és a kora újkorban is a fertőző betegségek – mondta el Dr. Kotarba.
A világgazdaság hajnala után korábban nem látott mértékben kötötték össze a különböző népeket, kultúrákat és ökoszisztémákat a karavánok és hajók, amelyek ezáltal a világjárványok kulcsfontosságú gócpontjaiként működtek. A régi időkben ráadásul nem voltak utasszállító hajók, így minden utazónak kereskedelmi hajókon kellett helyet foglalnia. Maga a 'karantén' szó is e tengeri járatok terminológiájából ered. Dr. Kotarba szerint a Homo sapiens az egyik legalkalmazkodóképesebb faj a Földön, miután számos szélsőséges demográfiai és környezeti stresszhatást is sikeresen átvészelt az idők során.

Ezek közé tartozik a Toba szupervulkán kitörése 75 000 évvel ezelőtt, amely az emberiség genetikai sokszínűségének nagymértékű csökkenésével járt – a becslések szerint ekkor az egész faj létszáma 3000 és 10 000 közé eshetett.

A szakértő kiemelte a Kr. u. 541-542-ben tombolt justinianusi pestist is, amely akár 25-50 millió emberrel is végezhetett. Ezt követően újra felálltunk fajként, előnyösebb tulajdonságokkal azokban, akik túlélték. A mára kialakult képet a biomolekuláris régészet és a patogéngenetika tudományágai teszik árnyaltabbá, amelyek immár a múltbéli betegségek vizsgálatának élvonalát jelentik, a hajdani kereskedelmi útvonalak feltérképezése és tanulmányozása mellett.

Az új technológiák újszerű betekintést nyújtanak a különböző vírus- és baktériumtörzsek területi elterjedésébe, és alátámasztják a történelmi járványok és egyéb katasztrófák pozitív hosszútávú következményeivel kapcsolatos megfigyeléseket is. Már most is látjuk néhány pozitív hatását a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos lezárásoknak, például a klímaváltozásban. Több embert látunk kertészkedni és a természethez közeledni, miközben a populista kormányok elveszíteni látszanak követőiket, ahogy a szavazók egyre inkább azon vezetők felé fordulnak, akik empátiával és bizonyítékalapú adatokkal hoznak döntéseket– mondta Dr. Kotarba.
Reméljük, hogy az ókori Egyiptomban és Rómában, vagy a középkori Nagy-Britanniában élt elődeinkhez hasonlóan erősebben és talán bölcsebben bújunk elő az izolációból -tette hozzá.

Múlt-kor
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212