A Magyarok Világkapcsolata  
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

 
 
    HIRDETÉS

Legfiatalabb unokám…

Magyar Krónika, július 10.
Montreál
Bencsics Klára
 
 

Szemét dédapjától örökölte: Dr.Bencsics Istvántól, aki 1915-ben a szibériai hadi- fogolytáborban vesztette el az egyiket, mint túsz. Orrát, olasz báró származású nagyapjától örökölte, haját anyjától, az összbenyomást: az osztrák dédnagybácsitól, Camillo Kronichtól, aki az osztrák Alpokban volt turistaszálló alapító.

Unokám neve: James(Jamie) Steven Bencsics, kora: 14 éves lesz, október 6-án, az aradi vértanúk napján.

Ő személyesíti meg az utolsó óbudai Bencsics ágat. Nevével kapcsolatban, magyar nagyanyjának egyetlen vigasza, hogy: második keresztneve ugyanaz, mint magyar dédapjáé. Magyar nagyapjának szintén második, valamint édesapjának is második nevét kapta, bár már angol formában. 

Jamie
 

Jamiere én vigyáztam 3 éves koráig, minden nap, mert mamája egy helyi kollégiumban tanított. Talán nem is kell mondanom, hogy unokám így nagyon szívemhez nőtt.

Aranyszőke, göndör hajú fiúcska volt, fényképeken kis angyalhoz hasonlított, de életben ezt nem lehetett elmondani róla.  Már akkor feltűnt makacs természete és folyton mozgó, energiával teli fizikuma. Ha ő nem akart aludni délután, akkor bármit tettem, nem aludt.

Viszont remekül fogócskáztunk télen a lakásban és tavasszal, ősszel meg a parkban. Majd kis biciklijével száguldott tova az utcákon a park felé. Az utcán legjobban az autók és azok kerekei ragadták meg képzeletét. Ma sem tudom, mit tudott egy autókeréken olyan sokat nézni!

Persze azóta tíz év is eltelt, és bizony ritkán látom, bár itt lakik a közelben.

Ma már magasabb nálam, hangja mélyül, tehát kamasz a javából. Az utóbbi időben mindenféle találmánya van.

Tavasszal saját pénzén fűvágó masinát vett, amit teljesen átalakított, rendkívül impozáns masinává. Azzal a céllal vette, hogy a környékbeli kertes házaknál füvet nyír majd barátjával. Meg is hirdette a közeli üzletekben, a következő szöveggel: "I cut your grass, without the gas"Levágom füvedet, benzin nélkül. Ez ugyanis mottó és csalétek a mai környezetvédelem propagandájában, mert nem szennyezi vele a levegőt! 

Ezt a találmányát a múltkoriban láttam, öreg biciklire új kereket szerelt fel, mégpedig egy csöpp méretűt. De már készített házi riasztókészüléket, és ajtónyitó szerkentyűt is, amit ágyából tud kezelni, ha valaki be akarna jönni szobájába.

Szeret úszni, teniszezni, egyik évben második lett a montreali egykorú gyerekek maratoni futóversenyén. Focizni is szeret!

Képtelen egy helyben maradni, ez állandó probléma a családi vacsoráknál. Amit ő csak részben fogyaszt el. Húson és főtt tésztán kívül mást nem-igen láttam enni. Kedvence a paprikás csirke, de főleg a nokedli. Ha vadast főzök zsemlyegombóccal, őt a gombóc érdekli legjobban. Ízlésén, persze, az egynegyed olasz beütés is látható, szereti a pasztát is, azaz a spagettit mindenféle változatban.

Neki van a legtöbb spórolt pénze a család gyerekei között. Soha nem vesz semmit magának (kivéve a fűnyírót) Ha jön a szülinap vagy karácsony és kérdik tőle, mit kérsz? A válasz, mindig ugyanaz: semmit. Hát nem kívánsz magadnak valamit? NEM. Elvittem már a városba, üzletekbe, testvéred, Sarah kapott valamit, hát Neked mit vegyek? Semmit.

Érdekes gyerek.

Néha eltöprengek, vajon milyen ember lesz belőle? Most már tisztán látható, hogy egyéniség, feltaláló hajlamát a Bencsics nagypapától örökölte (ha külsőleg nem is hasonlít rá!) T.i. Ez a nagypapa is, 13 éves korában magától összeállított egy rádiót, azt hiszem rövidhullámút. Felnőtt korában is voltak komoly találmányai.

A legifjabb Bencsicset, az egyetlen óbudai leszármazottat, itt a soknyelvű országban, sokféle utóddal, nem tudni még merre viszi sorsa, de egy biztos, hogy magyar ember már nem less belőle.

Megfigyelni négy unokámat, hogy ki mit örökölt kitől, nekem egyik szórakozásom, hiszen olyan vérkeveredés van családomban, hogy párját ritkítja. Van svájci, osztrák, brit, skót, lengyel, horvát, német, olasz, magyar vér összevissza keveredve!

Hát nem tudni mi lesz belőlük, én csak arra kérem Istent, hogy jó emberek legyenek!

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © Magyar Krónika Rt.