Az izomfájdalomnak számos oka lehet. Először is a testmozgás során a metabolizmus vagyis az anyagcsere folyamatában az izmok egy glukózból és oxigénből álló keverék elégetése révén jutnak energiához.

A létrejövő anyagcseretermékek, amelyek szén-dioxidból, vízből és tejsavból állnak, a vérárammal nagyrészt eltávoznak, de fel is használódhatnak a szövetekben, és ez átmeneti fájdalmat okoz. Másodszor: amikor az izmok hosszabb ideig pihennek, az izomrostokat körülvevő kötőszövet megrövidülhet, hozzátapadhat a vele szomszédos kötőszövethez. Amikor ezt az izmot újra megmozgatják, mikroszkopikus repedések jöhetnek létre az izomtokok felszínén, ami gyulladáshoz és fájdalomhoz vezet.

Végül pedig a fájdalom jelentkezhet akkor is, ha az izom állandóan feszült. Amikor az izmok lazák, a vér szabadon tud áramlani bennük, de ha összehúzódnak, az izmot behálózó véredények összepréselődnek. Idővel az állandóan feszült izom vérellátása gyengül, így plazma, kalcium és egyéb ásványi anyagok szivárognak be a szöveteibe. Ennek eredményeként az izomrostok összetapadhatnak, és az őket burkoló kötőszövet megvastagodhat, ezáltal az izomrostok összecsomósodnak. Ezeknek a változásoknak a hatására korlátozza az érintett izmok mozgástartományát.

(Forrás: Clare Maxwell-Hudson, Massage. The Ultimate Illustrated Guide)