Bár a második Székely Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) résztvevői szerint minden nap minden órájában kellene tenni a székely autonómia megvalósításáért, az erdélyi politikusok közül sokan nem így látják a helyzetet.

Összefogás kellene  A székelység egyik szimbóluma Ezt mutatja a péntek (március 12.) délután Sepsiszentgyörgyön megrendezett Székely Önkormányzatok Nagygyűlésének második ülése is, ahova mintegy 2000 székelyföldi képviselő volt hivatalos, végül mindössze 332 tag jelent meg. A kezdeményezés célja egy olyan összefogás megteremtése a politikum, a civil szféra, az önkormányzatok, a külképviseletek, valamint az anyaország között, ami jelzésértékű lehet mind Románia, mind pedig egész Európa felé a székely autonómia megteremtésének igényére - tudósít a Népújság.

Nem mindenki látja azonban ezt így. Sem az RMDSZ képviselői, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem jelent meg az ülésen. Markó Béla és Tőkés László is egyetért a szervezők, azaz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) céljaival, azonban az időt nem látják elérkezettnek a cselekvésre.

A két szervezet távolmaradását – a SZÖN résztvevőinek interpretációja szerint – az indokolja, hogy „a hatalom iránti megfelelési kényszer uralkodott el a magyar közösségen, ami kioltja a harci kedvet” – mondta Andrássy Árpád. Nem lehet azt mondani, hogy most nem időszerű a cselekvés, mindig dolgozni kell rajta.

Pozitív és a negatív példa
A még uniós csatlakozás előtt álló Szerbiában már megszavazták a Vajdasági Autonóm Tartomány Statútumát. A tartománynak hat hivatalos nyelve van: ennek megfelelően a 300 ezres magyar közösség, és még a 30 ezres román kisebbség is szabadon használhatja anyanyelvét Szerbia ezen részén - hivatalos fórumokon, iskolákban is. Ugyanakkor egy uniós tagországban – amely többek között csatlakozott az Európa Tanács 1201-es Ajánlásához is – a szinte egy tömbben élő 700 ezres magyar kisebbség számára ezek a lehetőségek mindezidáig nem adottak. Ezen túlmenően sajnos még a kisebbség közös összefogása is hiányzik.