Esterházy utat mutatott a magyar irodalom számára
Magyar Krónika, március 31. |
|
|
Forrás: hirado.hu/MTI |
|
|
|
Szabó Lőrinc szülővárosa, Miskolc már eddig is sokat tett a klasszikus nagy költő emlékének ápolása terén. A városban két nagyszerű szobor idézi emlékét, Borsos Miklósé ás Varga Imréé. (Ez utóbbiról érdemes idézni a Vikipédia ironikus megjegyzését: „Szabó Lőrinc, bronz, krómacél, 1988, Miskolc, Avas lakótelep, a majdnem Szabóról elnevezett Avasi Gimnázium előtt” – megjegyezve: reméljük hamarosan a gimnázium elnyeri méltó nevét a város nagy szülöttéről, hiszen ezzel a célzattal telepítették a szobrot az akkor épülő iskola elé. Ennyivel a város önmagának tartozik!).
Valahai szülőháza helyén ma a Szabó Lőrinc sétány van, és a nevét viselő két tannyelvű általános iskola virágzik. A Városi Könyvtár a költő halála utáni pillanatoktól igyekezett emlékműsorokkal ismertségét biztosítani. A Könyvtárat alapító igazgató, Kordos László alapozta meg ezt az emlékezésmódot a városban, és a Könyvtár új igazgatója, Borkuti László folytatni kívánja ezt az üdvös munkásságot. Ő már mint a Bíbor Kiadó igazgatója megjelentette a történész Fazekas Csaba kitűnő munkáját Szabó Lőrinc 1956-os októberi miskolci jelenlétéről, az október 23-án este Illyés Gyula bevezetésével rendezett szerzői est előkészületeiről és hatásáról A vihar szélcsendjében címmel. Szintén ő kezdte meg Dobos Marianne Akkor is karácsony volt című könyvsorozatának kiadását az 1944-es kötettel, benne számtalan emlékezéssel éppen Szabó Lőrincre és valahai szerelmére, aki a vészkorszakban számtalan veszélyeztetett gyermeket mentett.
A költő születésének 110. évfordulójáról folyóiratok is emlékeznek. Hadd emeljem ki Horányi Károly hosszabb tanulmányát a költő újságírói tevékenységéről, amely a szakma egyik meghatározó folyóiratában, az Irodalomtörténeti Közlemények 2009-es harmadik és negyedik számában folytatásokban látott napvilágot. A költő recepciójának elfogultságaival szembeforduló vitairata pedig a Kortárs ezévi első számának élén váltott ki visszhangot. A Parnasszus versfolyóirat pedig két számában is (a 2009-es téli és a 2010-es tavasziban) az emlékezés fókuszába állítja a költő értékeit, és bemutatja a költő külföldi jelenlétére utaló öt külföldi emléktábláját (a Fekete Erdő-beli Titi-tónál, A Brünn melletti világhírű Macocha barlangnál, Abbáziában és Dubrovnikban, valamint a legutóbbit, a Merán feletti Avelengóban felállított magyar-olasz-német nyelvűt). És hadd hívjuk fel a figyelmet a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének és az ELTE Irodalomtudományi Intézetének MTA és OTKA projektje által támogatott www.szabolorinc.hu weblapjára, amely többek között a Szabó Lőrinc-versek összes variánsait és publikációit folyamatosan közzétevő kritikai kiadás feladatait hivatott beteljesíteni.
Megrendezték a hagyományos országos Szabó Lőrinc szavalóversenyt is, amelynek szombaton lezajlott kiemelkedő színvonalú miskolci döntőjének három kategóriájában az első díjat egy kazincbarcikai kicsi lány, valamint a budapesti Szabó Lőrinc két tannyelvű általános iskola és gimnázium egy-egy diákja nyerte színvonalas teljesítményével.
|