Gyakran halljuk a kifejezést: kihalás - ezek szerint ennek ellentéte, egy új élet kialakulása is lehetséges? Vannak új emlősök, vagy magasabb rendű élőlények? Szinte mindennap új vírusok és baktériumok keletkeznek körülöttünk, de mi van ezen túl?

Ha egy új faj kialakulásáról beszélünk, mindenkinek egy nagyon hosszú, lassú folyamat ugrik be, kis változással. Az igazság viszont az, hogy folyamatosan új fajok keletkeznek, néha akár egy évtized alatt. Minden élőlény fejlődik, és mindig is fejlődni fog. Nem vagyunk ugyanazok, mint akik nagyszüleink voltak, bár nem minden emberi családfa egyaránt sikeres. Millió évek múltán már nem így fogunk kinézni.

Van egy klasszikus fejlődési folyamat: ez akkor jön létre, ha a populáció elkülönített helyen él. Ilyen fordult elő több oposszum és erszényes fajjal Ausztráliában, amikor erdőket irtottak ki mezőgazdasági céllal. Az elkülönített populációk külön fejlődnek tovább, egészen addig, amíg annyira különböznek genetikailag, hogy már nem tudnak egymással szaporodni. Ez a fajta evolúciós folyamat több milliárd évig is eltarthat.

Megfelelő körülmények között lehetséges egy ennél sokkal gyorsabb fejlődési folyamat. Európai egerek kis csoportja 600 év alatt hat különböző fajjá alakult át Madeira szigetén. Annyira sziklás a sziget, hogy az egerek elszigetelten élnek odúikban. Az eredetileg 40 kromoszómával rendelkező faj mellett ma már új populációk léteznek valahol 22-30 kromoszóma között. Nem vesztették el DNS-üket, csak néhány kromoszómájuk összeolvadt, így viszont csak a megegyező számú fajok képesek szaporodni egymással.

A klímaváltozás is kiválthat egy hirtelen evolúciós robbanást. Egy faj jellegzetességei általában stabilan fejlődnek, még ha a környezeti körülmények ingadoznak is. Viszont ha olyan környezetbe taszítjuk, ami kiesik a normál határán: akkor egy úgynevezett 'rejtett' genetikai elváltozásnak lehetünk szemtanúi. A helyzet aktiválhat eddig inaktív géneket, illetve eddig rejtett genetikai elváltozásokat, ezzel elindítva egy nagyon gyors fejlődést.

Az egyik ilyen nevezetes eset a londoni metrónál történt. A szúnyogok leköltöztek az alagútba még az építkezések alatt az 1850-es években. Manapság az ingázók idegeire mennek az agresszív, földalatti moszkitók, míg föld feletti társaik már csak madáreleségnek szolgálnak. A két faj képtelen egymással párosodni, mindössze 150 év alatt teljesen különváltak útjaik.

Tetszik, vagy sem: a szúnyogok már előttünk járnak az evolúciós létrán...