Írásszakértők, irodalomtudósok és a jogi képviselő jelenlétében nyitják fel a Franz Kafka írásait tartalmazó széfeket Zürichben és Tel-Avivban. Több ezer publikálatlan kéziratot tartalmaznak.

Franz Kafka szerette volna, ha kéziratait a halála után megsemmisítik, de barátja, Max Brod figyelmen kívül hagyta a kérést, és ezzel hosszadalmas jogi csatározást indított el. A jogi hercehurca most újabb fordulatot vesz, mert egy zürichi bankban kinyitják a dokumentumokat tartalmazó négy széfet.

Úgy tudják, a széfek több ezer eddig sosem publikált kéziratot, köztük levelezéseket, cikkeket, vázlatokat és rajzokat tartalmaznak, melyek részletes betekintést engedhetnek a XX. század egyik legnagyszerűbb írójának életébe. A zürichi lépést hasonlóak követik két tel-avivi bankban, melyeket egy izraeli bíróság kért fel, hogy ássák elő Kafka műveit a pincéből.

Német irodalomtudományi szakértők, köztük egy írásszakértő segítségével pontos listát jegyeznek majd fel arról, mit tartalmaznak a széfek. Ezután a bíróság eldönti, hogy az iratokat visszazárják a széfekbe, vagy átadják egy archívumnak, hogy megőrizzék a jövő generációjának.

Kafka 1924-ben hunyt el tüdőbajban, ezt az utasítást hagyva Brodnak: „Kedves Max! Az utolsó kívánságom: minden, amit magam után hagyok, legyen elégetve olvasatlanul”. Azonban Brod úgy döntött, kiadatja Kafka regényeit (A per, A kastély, Amerika).