Idei évadnyitó műsorunkat korábban, augusztus 7-én tartottuk és minő programmal!
Dr. Szamosi Gertrud, a Pécsi Egyetem angol irodalom és kultúra tanára tartott előadást a magyar egyetemek kanadai-kutatásairól és az angol nyelvű kanadai magyar írók munkásságáról. Szamosi professzor a kanadai állam kiérdemelt ösztöndíjával jutott el Brit Columbiába, ahol két hetes helyi tanulmányt folytatott a tartományban élő első- és másod-generációs írókkal és művészekkel kapcsolatban. Az előadást ünnepi vacsora előzte meg a Queen Victoria szálloda éttermében, melyen részt vett az előadó kislánya, Juliska is.
Az előadó beszélt a Kanada-kutatás magyarországi hagyományairól. Ismeretes, hogy Kanada iránt nagy érdeklődést tanusítanak az otthoni egyetemek és főiskolák, élükön a debreceni, a szegedi, a pécsi, a budapesti, a székesfehérvári intézményekkel. A rendes tantárgyak mellett a szakemberek, köztük Kürtösi Katalin, Molnár Judit, Szamosi Gertrud, Palla Mária és mások, középkelet-európai kartársaikkal rendszeres konferenciákon, tudományos és ismeretterjesztő kiadásaikon keresztül cserélik ki gondolataikat. Legújabb programként szerepel a most kiadás alatt lévő antológia, mely az érdekelt országok Kanadában élő íróinak munkásságából nyújt ízelitőt, angol fordításban.
Szamosi Trúdi, ahogy ismertté vált körünkben az előadó, beszámolt jelen programjáról – a Brit Columbiában élő írókkal folytatott beszélgetéseiről. Meglátogatta a másod-generációs George Payerle többkötetes regényírót, költőt és műfordítót. Elemezte munkásságát, különösen a csodálatos ,,Ancestry” című versét, melyben a költő magyar őseinek áldoz. Beszélgetést folytatott az ugyancsak másod-generációs Peter Czink művésszel, magyar katonai műgyűjtővel és a színvonalas The New Hungarian Voice című negyedévi folyóirat szerkesztőjével. Ámulattal említette meg, hogy Juliska ez alkalommal látta először a Szent Korona művészi másolatát, Péter alkotásában. Interjút készített az első-nemzedékes, angol nyelvű író és festőművész Szohner Gáborral is, a The Immigrant, The Chosen One és más regények szerzőjével. Victoriában e sorok írójával folytatott három-órás interjút a kanadai Magyar irodalommal és bibliográfiával kapcsolatban.
A színvonalas elemzésre épült előadást élénk vita követte. A tagok érdeklődtek a kanadai magyar írók otthoni fogadtatása iránt. Válaszként megtudták, hogy az angol nyelvű műveket előbb magyarra kell majd átültetni, hogy elfoglalják helyüket az egyetemes magyar irodalomban. A magyar nyelvű költők viszont már évtizedekkel ezelőtt helyet kaptak irodalomtörténeti könyvekben, Béládi Miklós, Pomogáts Béla, Rónay László munkásságán keresztül. A rendszerváltás után pedig számos itteni költő, Tűz Tamás, Fáy Ferenc, Vitéz György, Kemenes Géfin László, Simándi Ágnes, Veszely Ferenc otthoni kiadásokban közölték verseiket. Jóllehet, írásaik a széles olvasóközönség soraiban még nem szívódtak fel eléggé, ami részben avantgard és posztmodern írásművészetüknek is tulajdonítható.
Vacsoránál Julcsi – ahogy Juliskát becéztük – a vendégasztalnál ült, Fischer Miklós és Vlaszaty Ödön bácsik között, s a kilenc évesek természetes bájaival fogadta az öreg urak bókjait.
Az előadás folyamán beszélgetés tárgyát képezte az anyagi források elérhetősége is. A hallgatóság érdeklődéssel vette tudomásul, hogy a kanadai állam ösztöndíjas támogatásban részesíti a kanadai irodalom és kultúra iránt érdeklődő külföldi kutatókat is. Egy ország irodalma, kultúrája közel olyan jelentőséggel bír mint sportélete a nemzetközi arénában. Erre áldozatot is hoz legtöbb magára valamit is adó nemzet, amit az íróknak, skolasztáknak, művészeknek ki kell használniuk. Én is egyre buzdítom írótársaimat kanadai ösztöndijak elnyerésére. Persze, a folyamodványok kitöltése áldozatos körültekintést és gondos munkát igényel. Sőt, aggodalmat is jelenthet a támogatással való esetleges elkötelezettség tudata. Pedig ez nem áll fenn. Több évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy az ösztöndíjakat biztosító szervezetek csupán becsületes munkát várnak a nyertesektől.
A műsort követően még hosszú sorokban álltak a jelenlévők a csinos előadó asszony előtt, az óhazai élet iránt érdeklődve. Legyen részünk sok ilyen élményben!