2010. április-május folyamán az Aquincumi Múzeum parkolójának területén (III. Szentendrei út 135.) előkerült a polgárváros déli városfalának egy eddig nem kutatott szakasza, amely az újkori bolygatások ellenére is igen jó állapotban maradt meg.

A feltárásra került, eredetileg 2.2m széles, habarcsba rakott, masszív kőfal teljes hosszában újkori csatornát fektettek még az 1930-as években, de szerkezete így is megfigyelhető volt. A felmenő fal falköpenyét nagyméretű, szögletes mészkőblokkokból falazták, míg a falmag apróköves, öntött falazású volt. A fal mellett annak omladékaként nagyobb kváderek kerültek elő. A városfalhoz tartozó további védmű, a vizesárok (fossa) indítása is előkerült, ennek teljes feltárására azonban nem volt mód.

A városfal megmaradt tetején további meszes és sóderes rétegek észak-déli irányban többrétegű útnak bizonyultak. Mindez bizonyítja, hogy a fal használaton kívül kerülése (és visszabontása?) után a területen észak-déli irányú közlekedés folyt.

A munka során a falon kívüli első épület északi végét tárták fel. Az ún. deversorium (vendégfogadó) – melynek egy részletét a területen az 1940-es években kutató Nagy Tibor is feltárta - armírozott falsarkát, döngölt padlószintjének maradványát, és az épület zárófalához épített félkör alakú pillért dokumentálhatták. Valószínűnek látszik, hogy a vizesárok feltöltése után az épület városfal felé néző, északi homlokzatát pillérekkel díszítették, ezekből azonban több egyelőre nem ismert. 

Az épület és a hozzá tartozó külső járószint az i.sz. 2-3. század fordulóján készülhetett, a városfal ekkor még állhatott, a fossát azonban már betemették. Egy későbbi időszakban (3.sz. közepe?) egy hevenyészett falat toldottak még észak felé az épülethez.

Kelet felé újabb szakasza került elő a városfalnak, itt azonban már az utolsó kősorig kiszedett állapotban. Az építményt belülről fa-agyagtégla konstrukciós belső körüljáró kísérte, ennek elplanírozott maradványait és cölöplyukait megtalálták a feltárás során. A planírozási rétegből Hadrianus bronz érme került elő.
A teljes cikk a BTM oldalán
Minden jog fenntartva © 2001-2010 Múlt-kor történelmi portál
$().ready(function() { $('#window_print').click(function(e) { e.preventDefault(); window.print(); }); $('#window_close').click(function() { window.close(); }); }); // EOR