Szerdán benyújtotta a kormány a parlamentnek a médiatörvény és a médiaalkotmány módosítására vonatkozó javaslatát. A kabinet kezdeményezte, az Országgyűlés térjen el a házszabálytól az indítvány tárgyalásakor, hogy azt a Ház mielőbb elfogadhassa.
• A biztos már az összes tagállam médiatörvényét vizsgálná
• A módosított médiatörvény megfelel az uniós normáknak
Az Európai Bizottság és a magyar kormány a múlt héten állapodott meg a médiaszabályozás változtatásáról. A szerdán beterjesztett törvénymódosítási javaslat – amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyez – érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozását, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók kérdését.
A törvényjavaslat kimondja, hogy nem az egyes médiaszolgáltatók, hanem a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra – vagyis televíziókra és rádiókra – korlátozza, így az a lekérhető audiovizuális tartalmakra nem vonatkoznék. Rögzítenék azt is, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének részletes szabályait az arányosságnak és a demokratikus közvélemény biztosításának megfelelően kell megállapítani.
A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a javaslat azt tartalmazza, hogy a szolgáltatás megkezdésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel. A nyilvántartásba vételt a médiahatóság visszavonja, ha a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy ha a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése azonos, vagy összetéveszthetőségig hasonlít egy korábban nyilvántartásba vett médiaszolgáltatás elnevezéséhez. Kimondanák továbbá, hogy ha a kiadó vagy a médiaszolgáltató megsérti a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, a médiahatóság egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
Változás várható abban is, hogy a külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóra csak akkor vethetnének ki bírságot, ha azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar médiaszabályozást. Ellenkező esetben bírság nem, de más jogkövetkezmények viszont változatlanul alkalmazhatók lennének. Az indítvány pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznának ebbe a körbe, így például a videoblogok vagy más „magáncélú közlemények” nem.
E három, korábban már ismert felvetés mellett – a kormány és az Európai Bizottság megállapodása alapján – Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár múlt héten egy negyedik változtatást is bejelentett, amely szerint hatályon kívül helyezik a személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó médiatörvényi tilalmat. Ez azonban nem szerepel a szerda délután benyújtott módosítási javaslatban.
A javaslat indoklása szerint a kezdeményezett módosítások pontosító jellegűek, lényeges koncepcióváltást, újraszabályozást nem eredményeznek és ilyen igénnyel az Európai Bizottság sem lépett fel.
Navracsics Tibor indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés úgy térjen el a házszabály rendelkezéseitől a javaslat tárgyalása során, hogy azt mielőbb elfogadhassák. Arra az esetre, ha a parlament nem szavazza meg a házszabálytól való eltérést, a miniszterelnök-helyettes a törvényjavaslat sürgős tárgyalását kezdeményezi olyan menetrenddel, hogy a Ház március 16-án dönthessen a módosításról.
Az Országgyűlés tavaly december 21-én hajnalban fogadta el a médiatörvényt, amelyet fideszes képviselők terjesztettek a Ház elé.