Őseinket tartjuk pajzsként a cinizmussal szemben – mondta Orbán Viktor a Hősök, királyok, szentek – A magyar történelem képei és emlékei című monumentális kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában. A miniszterelnök grandiózusnak és bensőségesnek nevezte a tárlatot, amely a historikus tablókon, portrékon, ritkán látható történelmi dokumentumokon és tárgyakon keresztül idézi fel a magyar államiság kommunizmus előtti ezer évét.

Orbán Viktor beszédében kiemelte: Európa soha nem látott kihívásokkal néz szembe, amelyek „erő- és jellempróbát" is jelentenek. Úgy fogalmazott: „Civilizációnk, legalábbis annak európai fele lemondani látszik a korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőről: az élet spirituális mélységeiről, a házasság, az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúránk szellemi energiájáról."

„Most, amikor a nagyközönség is megtekintheti ezt a grandiózus és mégis bensőséges kiállítást, tágabb hazánkat, Európát éppen a legmélyebb kétségek gyötrik. Olyan gazdasági rendszer jött létre, ami mára fejére visszahullva erejét meghaladó kihívások elé állítja. Évszázadok óta nem látott próbatétel ez. Fel tudjuk-e venni a kesztyűt?" – vetette fel Orbán Viktor a kiállítást megnyitó szavai között. Szerinte most dől el az a fontos kérdés, hogy Európa nemzetei visszatalálnak-e a kétkezi munka, az ésszerű gazdálkodás és a felelős gondolkodás útjára.

A kormányfő úgy véli, mi, magyarok megadtuk a magunk válaszát a kommunizmus megdöntésével, „felülkerekedtünk rosszabbik énünkön, legyőztük kishitűségünket, félretoltuk a nemzetet romlásba döntő erőket, és létrehoztuk történelmünk egyik legnagyobb összefogását, mindenen átlépve valódi nemzeti, kétharmados forradalmat vittünk végbe, és ezért született meg hazánk kétharmados alaptörvénye”.

A magyarságot ezeréves történelme során két alapelv vezérelte, segítette: a kereszténység és az állami szuverenitás eszménye – szögezte le Orbán Viktor, folytatva: „Ezek az eszmények olyan erősnek bizonyultak, hogy tíz évszázad sem tudta kikezdeni. Ha körbejárják ezt a kiállítást, láthatják, kik azok, akik tevékenységüket a kereszténység és a nemzeti függetlenség szolgálatába állították. Őket, őseinket tartjuk pajzsként magunk előtt a cinizmussal szemben. Ők meghozták a kiállás, a hűség és a szabadság nehéz döntéseit. Most is egy ilyen pillanatban vagyunk." A miniszterelnök szerint az alaptörvény életbelépése az „újjáalapítás pillanata" is egyben, „megújítja azt a  közösséget, amit magyar nemzetnek hívunk". Magasabbra kell kapaszkodnunk, hogy messzebbre lássunk – mondta a miniszterelnök, aki szerint ma olyan remény tölt el bennünket, hogy a magyarság a hozzá illő magasságba emelkedik.

Katona Tamás történész beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország történelme során mindig alkotmányos ország volt. Az alaptörvény jelentőségét méltatva kiemelte: az ország ezzel visszafoglalta saját történelmét.

Mint a megnyitót megelőző tárlatvezetésen Bellák Gábor és Bakó Zsuzsanna kurátorok elmondták, a Schmitt Pál köztársasági elnök fővédnökségével létrejött kiállítás a kultúrtörténet szemszögéből, festményeken, szobrokon, kódexeken vagy kéziratokon keresztül, történeti kísérőszövegekkel mutatja be a magyar nép elmúlt évszázadait.

A 84 műtárgyból és 27 dokumentumból álló anyagban többnyire neves művészek (mások mellett Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Barabás Miklós vagy Fadrusz János) ismert alkotásai kaptak helyet, amelyeket azonban ilyen formában és összefüggésben eddig nem láthatott a közönség. A művészettörténészek kiemelték Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét: a 13,55 x 4,58 méteres vászon eddig soha nem hagyta el a Parlamentet.

A műtárgyak mellett a magyar államiság szempontjából nagy jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a kiállításban, többi között a Szent István törvényeinek legrégebbről fennmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódex, Werbőczy Tripartituma, Sylvester János Biblia-fordítása, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő Pragmatica Sanctio, az 1848-as Áprilisi törvények, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata vagy az 1949-es alkotmány Rákosi által szignált példánya.

Az új alaptörvényhez kapcsolódó ünnepségsorozat része volt a Hazánk múltja, jelene és jövője című gyermekrajz pályázat is. Mint Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott az MTI-nek korábban elmondta, a pályázat harminc nyertes alkotása az alaptörvény díszkiadásához elkészült tizenöt újhistorikus festménnyel együtt a Hősök, királyok, szentek című kiállítás kísérőtárlataként lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában.

Kerényi Imre a megnyitó előtt mutatta be az alaptörvény díszkiadását, melyet a tárlat közönsége is fellapozhat.

A Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár együttműködésében megvalósuló kiállítás 2012. augusztus 26-ig látogatható.

A Magyar Állami Operaházban ünnepi gálaestet rendeznek az új alaptörvény 2012. január 1-jei életbelépésének alkalmából. A 20 órakor kezdődő rendezvényre állami vezetőket, közéleti szereplőket, valamint operarajongókat hívtak meg. A gálaesttel egy időben az új alaptörvénytől a demokráciát féltő civilek demonstrációt hirdettek, amelyhez a pártok közül csatlakozott az MSZP, a Demokratikus Koalíció és az LMP.