A múlt heti, Strassburgban tartott Európa Parlamenti ülést hazánk deresre vonásának szánták a külföldi gazdáikkal szövetkezett liberális-szocialistának mondott frakciók. A cél Magyarország megbüntetésének előkészítése lett volna. Szándékaikat felerősítette a hazai, „kétharmadosan vesztes” ellenzék alig, vagy egyáltalán nem titkolt buzdítása, támogatása, jóllehet tudván tudniuk kellett, hogy ezzel hazájuk érdekei ellen tesznek.
Magyarország miniszterelnöke ügyes húzással kifogta a szelet a telhetetlen bankvédők vitorlájából. Élve jogával, maga kezdeményezte, hogy jelen lehessen Strassburgban.
Nemzetünk új Alkotmányának bevezetése valamint a bankok, multicégek korábbi korlátlan lehetőségeinek megkurtítása miatt egyébként is dühös vadkapitalista érdekvédők példátlan támadásban részesítették a törvényesen megválasztott magyar kormányfőt.
Orbán Viktor higgadtan fogadta a sokszor méltatlan, érzelmileg túlfűtött kirohanásokat. Válaszában gyakorlatilag padlóra küldte a nemzetünk érdekit támadókat.
Itthon, még a kormányának intézkedéseivel oly gyakran elégedetlenkedők is védelmezőikként fogadták. Népszerűsége jelentősen növekedett. Nagyszerű strassburgi fellépése miatt, a más pártokra szavazó polgárok bizalmát is egycsapásra megszerezte.
Megtörtént az, ami a demokráciákban roppant ritkán fordul elő: polgári szervezetek kormány melletti rokonszenv-tüntetést szerveztek.

A másfél éve megválasztott kormány – jórészt elődjének a nemzet érdekeit semmibe vevő tevékenysége miatt – sok, az életet megnehezítő intézkedést volt kénytelen hozni. A szervezők a tüntetést pártoktól független, tisztán állampolgári rendezvényként kívánták megrendezni. Szándékuk maradéktalanul megvalósult.
A békés tüntetés a Hősök teréről indult, majd az Andrássy úton és Bajcsy Zsilinszky úton keresztül, az Alkotmány utcán át érkezett a Kossuth térre, az Ország Házához. Azok számára, akik egészségi állapotuk miatt a gyalogos menetet nem vállalhatták, lehetőségük volt közvetlenül a Kossuth térre menni, és ott bevárni a vonulókat.
A 2012. január 21-re, 16.00 órára meghirdetett rendezvényen a vártnál nagyobb támogató tömeg jelent meg. A Hősök teréről indult tömeg éle még a Kodály Köröndnél sem volt, amikorra a Kossuth tér már megtelt.

Az ország legtávolabbi területeiről is jöttek. Jöttek a Nyírségtől Zaláig, Bácskától Sopronig, Erdélytől, Délvidéktől a Felvidékig, minden tájegységünk öntudatos polgárai. Különleges, örömteli érzés volt találkozni a sajnálatosan határainkon kívül rekesztett, a történelmi Magyarország területén élő testvéreinkkel.
Megszólítottam egy kisfiát ölében tartó fiatal székely apát, hogy miért vállalták a fárasztó utat?
- Hívást kaptunk. Felülről, nem földi hatalomtól – felelte.
Ott voltak szellemi életünk nemzeti elkötelezettségű kiválóságai éppúgy, mint a gazdakörök képviselői. Fiatalok, és nyugdíjasok, találkoztak a téren.

Amikor a Hősök teréről indult menet elérte a Kossuth teret, nem fért be, mert – az egészségi állapotuk miatt – a fővárost átszelő gyalog utat nem vállalók már megtöltötték. A menet három szervezője velük külön elénekelte a Szózatot, majd megkérte a jelenlévőket, hogy békésen induljanak hazafelé, hogy a vonulók is bejuthassanak a térre.
2012. január 21-én Magyarország életében új fejezet kezdődött. A nemzeti oldal különböző véleményű tagjainak szemében a megbékélés lehetősége csillant fel.