Elhunyt Csurka István író, a Magyar Igazság és Élet Pártja alapító elnöke. Hosszú dramaturgiai jelentésű csend...és következik a többi hír. Kedves Rádióm első megdöbbenésére ennyivel intézte el annak a kimagasló képességű magyar írónak ebből a szánalmas, azért mégis jobb sorsra érdemes világból való eltávozását. Torkukra szorult a szó.

Csurka István nagy író volt, a XX.- XXI. század legkiemelkedőbb és legelhallgatottabb drámaírója. A magyarság iránti mély elkötelezettsége, fontos üzeneteinek nagy része a kötetekben, vezércikkekben rekedt. A színházak, a rádiók, televíziók, kiadók- kevés kivétellel, mint a Püski, elhallgatták. Abban a nem titkolt sunyi reményben, hogy mély gondolatai, filozófikus igazságú nyílvesszőpontosságú üzenetei, drámái, a konfliktusok, a katartikus hatások elmaradnak, a magyar nép tudata marad lenyomva, mélyen, hogy az emberek tudatlansága megőrizhető.

Kidőlt egy világítótorony.

Csurka István, a kétszeres József Attila díjas író 77 éves volt, de mégis korán ment el.
Noha megkapta az utolsó, igazi, nagy elismerést, az Új Színház intendánsi kinevezését, s bizakodtam, a remény tovább élteti majd: művei eljutnak a magyarsághoz. Ám mégis a nácizó-fasisztázó kórus verbális gyilkosságának áldozata lett. A sok nehéz, drámai döntést meghozó, súlyos időket átélő, kompromisszumokat nem ismerő, beszervezők súlyos verését, fizikai bántalmazását elszenvedő magyar író sebészi módon tárta fel ennek a súlyosan lezuhant társadalomnak a helyzetét. Nevezve meg azokat, akik a világot - íme, a pénzügyi -a végveszélybe, a perzsa Öbölbeli III. világháború szélére taszították. A valuta és tőke piaci politikai válság, a perzsa háború fenyegető réme - a tőkepiaci s egyéb bűncselekményekkel belesodorták.

Régen ismertem meg Csurka Istvánt. Még a Magyar Rádiónál. Ott dolgozgatott, külső munkatársként járta Kovács Julival, a falurádiós riporterrel a vidéket, az 1960-as évek elején. Ismerkedett a magyar néppel, a téeszesített, kolhozokba tuszkolt, rémült tekintetű,nincstelenné vált magyarokkal, akik mellesleg korábban eltartották az országot, kiváltképpen az elvtársi elitet. Néhány ilyen riportúton magam is részt vettem, fiatalon, kissé naívan. S aztán megismertem Csurka felismerései hatására az igazi Magyarországot.
Évtizedeken át írt és küzdött, drámáit rendre bemutatták.

Lássuk irodalmi munkásságát [szerkesztés],
Novellák [szerkesztés], Hamis tanú (1959) A ló is ember (1968), Nász és pofon (1969), Kint az életben (novelláskötet)
Drámái:Ki lesz a bálanya (1962), a Szájhős (1964), Moór és Paál (1965), Az idő vasfoga (1967), Deficit (1970Döglött aknák (1971), Szék, ágy, szauna (1972), Eredeti helyszín (1976), Nagytakarítás (1977), Versenynap (1977), Házmestersirató (1980), A hatodik koporsó (2011), Írószövetségek harca (2011)
Megfilmesített művei:Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Gálvölgyi János műsora (1989), Hét tonna dollár (1973), Amerikai cigaretta (1977),
"Darabjaiban a szatíra, az irónia eszközeivel ábrázolja az emberi értékvesztést, a társadalom pusztulását, a hősök áldozattá válását, a cselekvésképtelenséget. Az általános emberi gyengék kipellengérezése mellett az olvasó és néző számára egyértelműen kihallatszott a Kádár-rendszer erős kritikája is. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok díját. Az 1980-as években esszé- és tárcakötetei is megjelentek, az évtized végétől csak politikai írásokat közölt. 1972-ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogadhatatlan realitás című esszéje megjelent a New York-i Püski Kiadónál."

A Magyar Demokrata Fórumból egyik alapítóként felismerési valamint a Vasárnapi újságban elhangzott Néhány gondolat című jegyzete miatt 1992-ben eltávolították s megalapította a MIÉP-et.
Ott voltam nagygyűlésein, százezreket vonzott tiszta gondolataival, kíméletlen, de őszinte kritikájával, igazságot kimondó-kereső, ország - és nemzetmentő hevületével.
Soha nem felejtem el New York-i emlékemet.

A metropolisban dolgozó fiamat munkahelye követelményként kötelezte egy magyar esten való részvételre. Tuxedót -szmokingot- bérelt, nem csak neki, hanem nekem is, én ugyanis egy napja érkeztem meg Budapestről. Szóval ott feszítünk a legelegánsabb New York-i hotel halljában, keresve a nekünk szóló mozgólépcsőt. A Washington Award átadására s az azt követő vacsorára szólt meghívónk. Fiam ez utóbbinak örvendezett, mert hetek óta nem evett meleg ételt...Felsuhanunk a mi szintünkre- persze, ez igazából nem a mi szintünk, s halljuk a magyar szót. Gyanítottam, itt nincs rendjén valami. Az igazi magyar estek az East 82. St . környékén találhatóak...Itt, a New York-i, washingtoni magyar zsidóság elitje várt a bebocsáttatásra. A díszes, pompás teremben a kör asztaloknál foglalt helyet nekünk a cég tízezer dollárét, mert húsz széket rendelt.., hosszan méltatták a díjazottakat, majd remek vacsora s után kedves társalgás következett. Zsidó bankár barátom, akivel még Budapesten éjszakai bárokban gyaláztuk a kommunista rendszert,  - akkor még persze nem volt bankár -  Kádárt, átölelt: bemutatlak egy nagyon gazdag és fontos embernek. Már ott is voltunk.
Nagy vagány banktulajdonos barátom végig mellettem maradt.
A nagyon fontos zsidó ember  éles hangon  rámüvöltött:
- Hát mit csináltatok ott, ti, Pesten?! Mi történt?!!
A vérnyomása az egekben lehetett.  Értetlenül nézhettem rá.
- Nem tudod?! - kiáltotta.
- Csurka bejutott a pesti parlamentbe!
Valóban, elutazásom előtt zajlott a választás.

Bosszantott ennek a nagyon gazdag , tudatlan  és fontos embernek rossz lehelletű üvöltözése.
-Tudja, kedves uram, nálunk végre demokrácia van! - ekkor kaptam a jókora rúgást a bokámba.
- A nép, a választók 5,67 százaléka úgy döntött, hogy a MIÉP- és Csurka István jusson be. A többi pedig úgy, hogy ne ők jussanak be, hanem mások, más demokratikus pártok. Csurka István pártja, a MIÉP is demokratikus elveket vall!. Ennyire egyszerű ez, kedves uram! - osztottam ki a nehéz illatú, nagyon befolyásos agresszív zsidó embert, miközben a második bokánrúgás ekkor ért.

Végre megszabadultunk a dúlva fúlva távozó washingtoni hatalmasságtól, aki a száz leggazdagabb amerikai között feszít.
-Te őrült vagy?! Ez az ember akkor megy be Amerika mindenkori elnökéhez, amikor csak akar s úgy készít ki, ahogyan csak akar... Sorsomba, a végzetbe belenyugodva ittunk egy- két pohár Tokajit.Hát így...
Hallgatta elképesztő történeteimet. Ezt is. Kacagva.
A hétköznapi valóságról, utóbb Csömörön, kommunisták áldozatainak emlékére emelt a legdrámaibb szoboregyüttes közelében, annak megkoszorúzása után, derűs-fájdalmas pillantásai, néhány szavas megjegyzései kíséretében mentette el gondolatai-emlékei közé Utolsó nyilvános politikai naggyűlését idén, 2012. januárban, Orbán Viktor mellett kiállva Szegeden tartotta. "A keresztény magyarság nem fogja feladni a harcot a Lukács György hónaljszőréből kinőtt filozófusmúmiák, a Sorbonne-ra ürüléket kenő pedofil Cohn-Bendit vagy az oválisan fixált Hillary Clinton ellen.."

Utolsó drámája A hatodik koporsó.
Amelybe a magyar népet temetik.
Azokat, akik a szöget verik bele.
Csurka István meghalt.
A verbális agresszió végzett vele.
Belehalt élete folyamatos, nagy harcába.
Nem érhette meg színháza bemutatóját.
Kidőlt a látnok, a XX.-XXI. század legkiválóbb, ha nem legnagyobb gondolkodója!
Kidőlt egy, ha nem - a - világítótorony.