2012. július 24., kedd 11:45 Egy IV. vagy V. századi kora keresztény bazilika maradványaira bukkantak horvát régészek Délkelet-Szlavónia legnagyobb városa, Vinkovci közelében.

A terület a Duna és a Száva folyó között már 8500 éve lakott volt. A római korban a Cibaliae nevű város feküdt Vinkovci helyén, majd a 3. században püspöki székhely volt, Szent Eusebius és Szent Polion lakhelye, és a most feltárt bazilika – feltételezések szerint – Szent Polion temploma volt.

Korszerű módszerek

Az archeológusok geofizikai módszerekkel, georadarral, magnetométerrel, mikroszeizmikus mérésekkel találták meg 0,5–2,5 méter mélységben a föld alatt mintegy 15 ezer négyzetméter területen a kora keresztény komplexumot, a nagy templom falait és a kísérő objektumokat, így a nyolcszögletű keresztelőmedencét, valamint több sírt – írta a Politikaplus.com nevű horvát honlap.

 

Fotó: Politikaplus.com

 

Hrvoje Vulic, a horvát régészcsoport vezetője szerint ezekkel a korszerű eszközökkel kapavágás nélkül földeríthető, hogy mi húzódik a mélyben. Emlékeztetett a kiváló vinkovci archeológusra, Josip Bunsmidre (1858–1929), aki a mostani lelőhely közelében nagy mennyiségű követ, téglát tárt fel, valószínűleg a Polion-templomhoz tartozó maradványokat.

Aláaknázták

Az 1990-es években a délszláv háború konzerválta a lelőhelyet, mert a közelében húzódott a frontvonal és megközelíthetetlen volt később is, mert aláaknázták a területet, így csak három éve kezdődhetett újra a régészeti feltárás a területen – tette hozzá Vulic.

A vezető régész megjegyezte, hogy a talált anyagok, így a márvány is megerősíti, hogy a terület a mediterrán kultúrkörhöz tartozott. Vinkovciban tártak föl áprilisban egy a római korból való, mintegy 50 darabos ezüst luxus étkészletet, amelyet bemutattak a nyár elején a zágrábi iparművészeti múzeumban.