Ha a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, akkor a század közepére 2-3, a század végére pedig 5 fokkal nő az átlaghőmérséklet.
A tudósok nagy része azt mondja, hogy globális felmelegedéssel kell szembesülnünk. Az elmúlt húsz évben gyakran tapasztalhattuk, hogy nyáron igen forró időszakok váltották egymást; korábban évente egy hőhullám volt, az utóbbi években pedig több hőségriasztást is ki kell adni – jelentette ki Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgató-főorvosa az m1 Ma reggel című műsorában.
A legtöbb hőhullám 3-4 napig tart, de vannak olyanok is, melyek elhúzódnak, 10-12 naposak – tette hozzá. A mostanihoz hasonlót 2007-ben tapasztaltunk, akkor dőlt meg az abszolút hőségrekord 41,9 Celsius-fokkal. Most nem mértek ilyen hőmérsékletet, de úgyszólván mindennap megdőlt valamilyen más rekord – mondta a szakember.
A tudósok azt mondják, ha a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, akkor a század közepére 2-3, a század végére pedig 5 fokkal nő az átlaghőmérséklet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egyre szárazabb lesz a nyár, csapadék csak télen hull, el fog tűnni a hó. Az 5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés megfelel a mai tunéziai éghajlatnak. Márpedig a sivatagos éghajlat körülményeire nem vagyunk felkészülve, különösképp a mezőgazdaság. Már most is azt tapasztaljuk, hogy egyes növények megsínylik a csapadékhiányt. Ezért át kell alakítani a termelést, szárazságtűrő növényekre kell átállni – magyarázta a főigazgató.
Nekünk is olyan életrendet kell kialakítanunk, amelyben szavatolható a munkavégzésre alkalmas hőmérséklet. Az emberi szervezet hozzászokik egy komfortzónához 18 és 25 Celsius-fok között, ezt meg kell teremteni – hangoztatta a főorvos.
A műsorban Veres Gábor gyermekorvos arról beszélt: vannak olyan vírusfertőzések, melyek egész évben előfordulnak, ilyen például a calici vírusé, és időszakosak, például a szalmonellavírus, amely tejféleségekben, fagylaltban gyakori, nem beszélve az utazók kólibaktériumáról.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kólibaktérium ellen nem kell adni antibiotikumot. Vannak azonban olyan probiotikumok, melyek csökkenthetik az előfordulását. Vannak olyan bevonóanyagok, melyek a bélnyálkahártyát nyugtatják. Fontos, hogy "fogó anyagot", ami gátolja a hasmenést, ne adjunk, főleg gyereknek ne.
Megemlítette azt is, hogy rehidráló folyadékot mindenképp vigyünk magunkkal. Főleg időseknél és gyermekeknél nagy a kiszáradás veszélye, sok idős ember került kórházba az elmúlt időszakban sószegénység miatt. Ha nincs nálunk rehidratáló folyadék, akkor például azzal, hogy késhegynyi sót teszünk a teába, hasonló hatás érhető el.
Kiemelte: egy év alatt nagyon gyorsan, akár órák alatt kiszáradhat egy gyermek, ha láza, hasmenése van és hány. Figyelni kell ilyenkor a vizelet mennyiségére, a nyelvszárazságra. Ilyen esetekben a lehűtött folyadék segít a leghatásosabban, így elkerülhető az infúziós kezelés. Nagyon fontos tudni, hogy a cukor és a só együtt szívódik fel a bélben - hangsúlyozta az orvos.