A szülőkkel együtt a gyerekek is rács mögé kerülhetnek, ha nem áll meg a menekültáradat. Az észak-amerikai országba tavaly Magyarországról érkezett a legtöbb menedékkérő, a határőrség rövid távra vízumkötelezettséget javasol.

A kanadai szövetségi kormány kész megfontolni, hogy őrizetbe vegyék a roma menedékkérőket, amennyiben a legutóbbi intézkedésekkel nem sikerül korlátozni a menedékkérők számát - derül ki azokból került dokumentumokból, amelyeket több helyi sajtóorgánum is ismertetett a honlapján.

A Kanadai Határszolgálati Ügynökség (CBSA) kiszivárgott belső jelentése szerint határozottabb intézkedésre lehet szükség, ha az illegális menedékkérelmek kiválasztásának és elutasításának a folyamata nem elég gyors, és nem sikerül csökkenteni az európai roma kérelmezők számát. További elrettentő intézkedéseket tanulmányoznak, és ezek között van a menedékkérők őrizetbe vétele is. A jelentés még az előtt készült, hogy a konzervatív kanadai kormány júniusban megszigorította az úgynevezett hamis menedékkérőkre vonatkozó jogszabályokat.

Az új jogszabály felhatalmazná Vic Toews közbiztonsági minisztert, hogy nevezze meg a „hamis menedékkérőket”, hogy Kanadába érkezésükkor őrizetbe vehessék őket. A törvénymódosítást várhatóan az év végéig fogadják el. Toews hivatala nem közölte, hogy a minisztérium szándékozik-e ilyen intézkedéseket hozni. Szóvivője, Julie Carmichael csak annyit közölt, hogy a döntést a kanadai törvényeknek megfelelően hozzák meg.

Kanadába tavaly a legtöbb menedékkérő Magyarországról érkezett. Összesen 4442 magyar kérelmet iktattak, többségüket a hírügynökség szerint gyaníthatóan romák adták be. Szinte valamennyit elutasították vagy elálltak tőlük.

Jason Kenney bevándorlási miniszter nemrég állt a nyilvánosság elé azzal, hogy Kanadában a mexikóiak után a magyarországi menedék-kérőknek fizeti ki a legtöbbet a helyi társadalombiztosítás: a 6 742 magyar igénylő 4,4 millió dollárjába (átszámítva egymilliárd forintjába) került a kanadai egészségügynek.

A CBSA jelentése szerint rövid távon a „leghatásosabb” megoldás a vízumkötelezettség bevezetése lenne a kelet-európai országokkal szemben számára. Ahogy a határőrség jelentése szól, „egyes magyarországi kérelmezők lényegében azért utaznak Kanadába, hogy kihasználják a társadalombiztosítást, és részesüljenek az egészségügyi rendszer nyújtotta privilégiumokból”. A Magyarországról érkező menedékkérők száma rohamosan megnőtt 2009 júniusa óta, amikor a kanadai kormány vízumkényszert vezetett be Csehország állampolgárai számára, ahonnan szintén számos menedékkérő érkezik Kanadába.

A jelentés szerint a magyar menedékkérők őrizetbe vétele azt jelentené, hogy a gyermekek is rács mögé kerülnének a szüleikkel együtt. A tavalyi év utolsó tíz hónapjában a torontói Pearson nemzetközi repülőtérre érkező közel 3000 ezer magyar menedékkérő háromnegyede családként érkezett.

Az állampolgársági és bevándorlási ügyek minisztériumának szóvivője, Bill Brown elektronikus levelében azt közölte, hogy a tárcánál számos tényezőt tanulmányoznak, mielőtt döntenének a vízumkényszer bevezetéséről, és hozzátette, hogy a minisztérium jelenleg „tanulmányozza” a magyarországi helyzetet.

Lorne Waldman, a Menekültek Jogait Védő Ügyvédek Szövetségének elnöke figyelmeztetett, hogy a törvény elfogadása esetén annak több rendelkezése ellentétes lehet az önkényes őrizetbe vételeket megakadályozó Jogok és Szabadságjogok Kanadai Chartájával. Egyes ország vagy földrajzi régió megcélozása azt eredményezné, hogy a törvényes menedékkérőket is őrizetbe vennék az illegális menedékkérőkkel együtt. Hosszú időre rács mögött maradnának, amíg az aktájukat tanulmányozzák, és lelki traumákat szenvednének el - figyelmeztetett.