Benyújtotta a parlamentnek a Fidesz-KDNP az új választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatát, rögzítve abban egyebek mellett az előzetes feliratkozás intézményét, amelynek alkotmányos alapját is megteremtenék a kormánypártok.

Az alaptörvény módosítási javaslatát a fideszes Lázár János - a Miniszterelnökséget vezető államtitkár - terjesztette kedden a Ház elé. A politikus rögzíteni indítványozza, hogy "sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti".

Az eljárási törvényjavaslatot Lázár János frakciótársával, Kósa Lajossal és a KDNP-s Vejkey Imrével nyújtotta be a parlamentnek. Az indítvány tartalmazza egyebek mellett az előzetes választási regisztráció intézményét és a megújuló ajánlási rendszer szabályait, amelyek értelmében az országgyűlési választáson kétszáz ajánlás lenne szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az európai parlamenti (EP) voksoláson pedig ötezer ajánlást kellene összegyűjteni.

A választás előtt egy hónappal kell bejelenteni az egyéni jelölteket

A szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kellene bejelenteni a parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelölteket a Fidesz-KDNP indítványa értelmében.

A parlamentnek kedden benyújtott választási eljárási törvényjavaslat szerint a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek, akiknek a jelöltté váláshoz kétszáz aláírást kell összegyűjteniük. Ajánlani azok a választópolgárok tudnak, akik a jelöltek bejelentésének határidejéig regisztráltak.

Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A tavaly elfogadott választójogi törvény kimondja: országos listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

A választópolgárok előzetes feliratkozására - amely ahhoz szükséges, hogy részt vehessenek a voksoláson - a szavazás előtti 15. napig lesz lehetőség.

Változnak a szervek

Megújulnak a központi választási szervek a Fidesz-KDNP kedden benyújtott választási eljárási törvényjavaslata szerint.

Az ezentúl Nemzeti Választási Bizottság nevet viselő testületnek hét olyan tagja lenne, akit az Országgyűlés választ, mandátumuk pedig kilenc évre szólna. A választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által megbízott tagokkal egészülne ki a bizottság.

A Nemzeti Választási Központ mint a központi választási iroda lesz felelős - az előterjesztés alapján - a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért. A Nemzeti Választási Központ a továbbiakban autonóm államigazgatási szervként működne - olvasható a fideszes Lázár János és Kósa Lajos, valamint a KDNP-s Vejkey Imre által jegyzett indítványban.