A pengő a Wekerle Sándor pénzügyminiszter által bevezetett, a dualizmus kora óta létező koronát váltotta fel. Az újításra azért volt szükség, mert az első világháborút követő gazdasági hanyatlás miatt az addig stabilnak számító korona rohamosan értéktelenedni kezdett. Meg lehetett volna állítani a pénzromlást a magyar gazdaság helyreállításával, de ez nehéz volt, annak tükrében, hogy az ország területének kétharmadát elcsatolták, ezekről a területekről pedig mintegy félmillió magyar menekült érkezett. Haditermelésről béketermelésre átállni, élelmiszer- és nehézipar helyett a könnyűipart fejleszteni - mindehhez rengeteg pénz kellett volna, de az országban se magyar, se külföldi tőke nem volt jelen. 1920-tól megindult az úgynevezett bankóprés, vagyis az állami kiadásokat bankjegykiadásokkal oldották meg, ez azonban óhatatlanul inflációhoz vezetett.

A gazdaság konszolidálása végül, tíz évnyi kemény munkával, Bethlen István kormányzása alatt jöhetett létre. A korábbi Teleki-kormány próbálkozásai kudarcba fulladtak, aztán 1921-ben Bethlen pénzügyminisztere, Kállay Tibor szándékosan szabadjára engedte az inflációt. Vagyis újra bankjegykibocsájtással fedezték az állami hiányt, ugyanakkor jelentős és olcsó hitelekhez juttatták az iparvállalatokat. Ebből az üzemek finanszírozni tudták az új gépek és nyersanyagok vásárlását, az ipari termelés pedig gyorsan nőtt, mivel az inflációs politika mellett Kállay behozatali tilalmat is elrendelt a legtöbb külföldi (főként osztrák és cseh) iparcikkre.

A konszolidációs politika terhei javarészt a bérből és fizetésből élőket sújtották, ugyanis a tanárok, tisztviselők, munkások bére az inflációnál kisebb mértékben növekedett, így életszínvonaluk egyre romlott. A változás persze elégedetlenkedést szült, rendszeresek voltak a sztrájkok, az infláció felgyorsulása már gátolta a gazdasági fejl?dést, így lépni kellett. 1924-ben olasz és angol támogatással Magyarország 307 millió aranykoronás kölcsönt kapott 20 évre, ennek köszönhetően végre megállt a fedezet nélküli bankjegykibocsátás és a hitelezés. 1924. május 24-én megalakult a független és kizárólagos bankjegykibocsátási joggal rendelkező Magyar Nemzeti Bank.

Az infláció megállt, 1927 első napján pedig - szinte pusztán csak formalitásból - megjelent a pengő.