Magyarország annak a hat uniós tagállamnak az egyike, amelynek még az idén esélye van a túlzott mértékű hiány miatt folyó eljárás megszüntetésére – jelentette ki a BruxInfo kérdésére válaszolva pénteken Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa. Bár a Bizottság legfrissebb előrejelzésében idén és jövőre is GDP-arányosan 3 százalék fölé tippeli a magyar deficitet, becsléseinél ugyanakkor még nem vett figyelembe minden bejelentett magyar intézkedést.

Idén és jövőre is a 3 százalékos referenciaszint feletti államháztartási hiányt jósolt pénteken közzétett előrejelzésében az Európai Bizottság Magyarországnak, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa mégis azon tagállamok közé sorolja hazánkat, amelyeknek esélyük van arra, hogy még idén kikerüljenek a deficiteljárás alól.

„Magyarország a hat ígéretes tagállam között van, amelyekkel kapcsolatban idén tavasszal javasolhatjuk a deficiteljárás megszüntetését” – közölte pénteken Olli Rehn a BruxInfo kérdésére válaszolva.

Ennek a pozitív üzenetnek látszólag ellentmond, hogy Brüsszel a rendelkezésére álló információk alapján úgy becsüli, hogy 2013-ban és 2014-ben is a referenciaértéknek számító GDP-arányosan 3 százalék fölött lesz a hiány, mégpedig idén és jövőre is 3,4 százalék.

A biztos ugyanakkor elismerte, hogy ezek az adatok vélhetően nem tükrözik a teljes valóságot, miután a Bizottság szakértői még tanulmányozzák a magyar kormány által legutóbb, a közelmúltban lejelentett intézkedések költségvetési kihatásait, ezért ezeket nem tudta figyelembe venni a mostani előrejelzésben. Megfigyelők szerint ezek közé tartozik az elektronikus útdíjrendszer bevezetéséről és a pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötéséről szóló kormánydöntések végrehajtása, amelyekből származó bevételekkel 2013. közepétől számol a kormány.

 Rehn hozzátette, hogy a magyar kormány elkötelezett a 2013-as államháztartási hiány 3 százalékos küszöbérték alatt tartása mellett, amihez szavai szerint az április közepén benyújtandó aktualizált konvergencia-programban strukturális jellegű intézkedéseket kell felvázolnia. A Bizottság alapvetően ez alapján javasolhatja majd májusban a deficiteljárás megszüntetését vagy fenntartását Magyarországgal szemben.

Diplomáciai források szerint ez minőségileg új helyzet egy évvel ezelőtthöz képest, amikor Brüsszel feltételes szankciókat javasolt hazánkkal szemben a tanácsi ajánlások teljesítésének elmulasztása miatt. „Most egy másik kosárban van Magyarország, ugyanis nem az a kérdés, hogy milyen formában van benne az eljárásban, hanem az, hogy kikerül-e belőle” – jegyezte meg egy nevének elhallgatását kérő illetékes.

 A Bizottság legfrissebb előrejelzése annyiban kedvezőtlenebb a tavaly novemberi prognózisnál, hogy a bejelentett és hitelesített intézkedések alapján most már 2013-ra is 3 százalék fölé tippeli a deficitet, a tavaly őszi 2,9 százalékos prognózissal szemben.

Két szempontból ugyanakkor kedvező elmozdulást tükröz a mostani előrejelzés. Először is a 2012-s hiányt minimálisan alacsonyabbnak ítéli most meg – 2,4 százaléknak 2,5 százalék helyett -, mint ősszel. Bár ez biztosan a tavalyi 2,7 százalékos hiánycél alatt van, a Bizottság értékelésében arra is felhívja a figyelmet, hogy ez részben az általa a GDP közel 1 százalékára becsült egyszeri intézkedéseknek köszönhető.

A másik eltérés novemberhez képest, hogy a Bizottság a mostani helyzetből kiindulva 3,5 százalék helyett 3,4 százalékos hiányt vár Magyarországon. Brüsszel alapvetően három deficitet növelő bejelentett intézkedésre alapozza ezt a becslését. A tervezett bérkompenzációra a közoktatásban; a jegybank árfolyamműveletekből származó veszteségeinek pótlása miatt szükségessé váló tőkejuttatásra és a várhatóan növekvő kamatterhekre.

Ezt ugyan várhatóan kompenzálni fogja a 2014-re a Bizottság által előrejelzett 1,3 százalékos GDP-növekedés, ám néhány más tétel (például a családi pótlék levonásának lehetősége a társadalombiztosítási befizetésből) a hiány növekedésének irányába hat. Brüsszel azonban úgy látja, hogy ennek hatásait ellensúlyozhatja az elektronikus útdíj bevezetése és az adóbehajtás javítása, továbbá a pénzügyi tranzakciós illeték beszedése.

 Az látható, hogy a kormány és a Bizottság várakozásai két lényeges pontban eltérnek egymástól: a növekedés megítélésében és a hiány számításában. Brüsszel mindkét esetben borúlátóbb forgatókönyvvel számol, mint a magyar kormányzat.

 A növekedés eltérő megítélése alapvető kérdéseket vet fel. A Bizottság ugyanis azon a véleményen van, hogy a magyar kormány által végrehajtott költségvetési kiigazítás az ágazatokat terhelő adókkal és a kiadások csökkentése helyett a bevételekre való fókuszálásával nem csak rövid, de közép és hosszú távon is árt a növekedésnek, ami kérdéseket vethet fel a költségvetési konszolidáció fenntarthatóságával kapcsolatban. Magyar részről ugyanakkor azzal érvelnek, hogy bár az igaz, hogy 2012-ben a bevételek növelésére került a hangsúly, a 2010 és 2013 közötti időszak átlagában azonban már korántsem olyan torz a kiadások és a bevételek aránya az erőfeszítésekben.

 A Bizottság pénteki értékelése szerint a lassú gazdasági talpra állás a közpénzügyekre is rányomja bélyegét. Brüsszel becslései szerint 2012-ben 1,7 százalékos volt a recesszió, amit idén lényegében stagnálás (0,1 százalékos negatív növekedés) követ majd, mielőtt 2014-ben újra növekedési pályára áll majd a gazdaság (1,3-1,4 százalékos növekedéssel). A javulást a nettó export növekedésétől és évek óta elősz9r a hazai kereslet bizonyos mértékű bővülésétől várják.

A Bizottság pozitív és negatív kockázatokat egyaránt lát erre az előrejelzésre vonatkozóan. Ami a negatívat illeti, a véltnél szűkebb hitelkondíciók gyengébb növekedéshez vezethetnek. Másfelől a költségvetési lazító intézkedésekről szóló (vélhetően a rezsicsökkentésre gondolnak a szerzők) legutóbbi hivatalos bejelentések rövid távon bizonyos mértékig doppingolhatják a fogyasztást.

 Brüsszel ugyanakkora jelenleg rendelkezése álló információk birtokában arra számít, hogy 2013-ban és 2014-ben a GDP 0,25, illetve 0,5 százalékával növelni fogják a strukturális hiányt. Ennek pedig az lehet az eredménye, hogy az államadósság mértéke a 2012-es 78,6 százalékról csak 77,7 százalékra csökken 2014-re úgy, hogy 2013-ban átmenetileg a 2012-es szintet is meghaladja.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a közleményében kijelentette, a brüsszeli előrejelzésekkel ellentétben a magyar kormány 3 százalék alatt fogja tudni tartania költségvetés idei hiányát.

 A tárca szerint az Európai Bizottság nem veszi figyelembe a gazdaság fehérítésének, a pénztárgépek bekötésének vagy az e-útdíj bevezetésének a pozitív költségvetési hatásait.