2013. február 23-án a torontói Rákóczi Alapítvány gálabállal ünnepelte meg fennállásának 60. és a Magyarságismereti Mozgótábor 20. évfordulóját. A rendezvényre, amelyen részt vett Dr. Pordány László, Magyarország kanadai nagykövete, valamint Dr. Király Ödön, Magyarország gazdasági és kereskedelmi tanácsosa, a Blue Danube Club báltermében került sor.

A hatvan éve működő Rákóczi Alapítvány alakuló közgyűlésén a tagok a következő célkitűzéseket fogadták el: hasznára lenni a befogadó, új hazának, teljesíteni az óhaza iránti nemzeti kötelezettségeket, otthont nyújtani tagjainak segítve őket a gyökéreresztésben. Az első időkben Tömöry Jenő és Korponay Miklós irányította az akkor még Rákóczi Szövetség nevű szervezet tevékenységét, amely magyar származású torontói szabadfoglalkozású értelmiségiek és üzletemberek közösségeként vált ismertté. A szövetség vezetői már a kezdetektől tudták, hogy a második, harmadik nemzedék magyarságtudatának megőrzése érdekében a fiatalokat össze kell fogniuk. Ezt a feladatot tartották szem előtt akkor is, amikor elhatározták a Rákóczi Alapítvány létrehozását. Érdemes megemlítenünk az alapítótagokat, köztük Aykler Bélát, Diósady Leventét, Hamvas Józsefet, Kerényi Károlyt, Korponay Miklóst, Kovrig Bencét, Máthé József atyát, de Pédery-Hunt Dórát, Rédly Gyulát, Seress Ödönt, Szendrovits Lászlót, Vass Ferencet. Ők Manifesztumban fogalmazták meg a nemzeti megmaradás hitvallását, „Emlék Alapítványt” létesítve, melynek mindenkori évi jövedelme „annak az ifjúnak ítéltessék oda, aki a magyarok ügyének vagy jó hírnevének kimagasló szolgálatot tett...” Ebből a hitvallásból született meg a Magyarságismereti Mozgótábor elindítása is, amellyel az Aykler-házaspár a magyarságtudat erősítésének programját valóságos mozgalommá változtatta, és amely immár húsz esztendeje részvételi lehetőséget biztosít a hivatalos magyar határokon túl élő fiatalok számára ahhoz, hogy az összmagyarsághoz tartozónak érezzék magukat, megismerhessék nemcsak az anyaországot, hanem egymást is. Nemzeti híd a tizenéves fiatalok között, akik immár a Rákóczi család büszke tagjainak érzik magukat és ilyen szellemben éltetik tovább a magyarság vezérlő, bujdosó fejedelmének emlékét. A Rákóczi Alapítvány elnöke, Ayklerné Papp Zsuzsa és férje, együtt a sok önkéntes pedagógussal felismerték, hogy játékosan, felszabadultan, szórakozva sokkal több ismeretet kaphatnak a Mozgótábor résztvevői, mintha iskolapadokban szorongnának. Szemléltethetné-e jobban valami a lelkes fiatalok tucatjainak köszönetét, mint az egykori táboros, Bogár Andrea levéltöredéke: „Szentmisével adhatunk hálát azért a csodáért, amely két héten keresztül kísért és szeretett bennünket.” Ezt még kiegészíthetjük a kézdivásárhelyi Kádár Beáta soraival is: „Ha egyszer valaki a Rákóczi Családi Kör tagja lesz, érez egy biztos pontot az életében, lélekben mindig van valaki mellette, aki segít, akire számíthat és akiben megbízhat.”

A február 23-án megtartott kettős évfordulós gálabál pezsgős fogadással kezdődött, közben Balogh Ernő és zenekara kellemes muzsikája szórakoztatta a vendégeket. Az est ceremóniamestere Tömöry Zsófi volt, aki üdvözölte a megjelenteket és ismertette a rendezvény programját. A finom vacsora után a Magyarságismereti Mozgótábor életét bemutató film vetítésére került sor, ezt követte a Rákóczi Elismerések ünnepélyes átadása. A kitüntetetteknek, Csermely Péternek, Dancs Rózsának, v. Demokos Sándornak (p. h.), Dr. Endrényi Lászlónak, Tausz Gyulának, Nt. Vass Zoltánnak átnyújtandó diplomán olvasható a következő „Manifesto” szövege: „Mi, a Vezérlő Fejedelem szellemét idéző Tisztségviselők úgy érezvén, hogy a dicsérendő érdem és szolgálat, mellyel – kitüntetett neve - Magyarságunk jó hírneve, történelmi öröksége és nemzeti hagyományainak öregbítéséhez hozzájárult, méltóvá tette a RÁKÓCZI elismerésre, melyet köszönetünk örök emlékezetére ezennel átnyújtunk.”

Az elismeréseket Dr. Pordány László nagykövet, Ayklerné Papp Zsuzsa elnök és Dr. Diósady Levente professzor nyújtották át a kitüntetetteknek.