Nekrológ helyett: a volt angol miniszterelnök halálára Magyar Krónika, április 18.

Margaret Thatcher sok mindent mondott.  Azt is kijelentette, hogy a problémákat mindig a Kontinentális Európa okozta és a bajokat mindig az angolul beszélő világ oldotta meg.

Elfelejtette megemlíteni, hogy a Berlin-Bagdad vasútvonal miatt a britek robbantottak ki az I. világháborút, mert a vasútvonal versenyt teremtett volna a Szuezi csatornának, amit Rotschild báró kölcsönéből Dizraeli angol miniszterelnök és az angol vezetés megvásárolt a franciáktól, és ami India és az Indiai Óceán felé vezető kereskedelmi, politikai lepésnek, azaz  birodalomépítő terjeszkedésnek számított.

Egyszerűen nem bírták elviselni, hogy ezúttal Törökország és Németország együttműködött a korábbi török - angol együttműködés helyett. Gladstone ellenezte a birodalompitést és  ezért felmondta a Ciprusi egyezményt is, amiben Anglia vállalta, hogy az oroszokkal szemben a Dardanellák és a Boszporusz védelmében a törökök mellett áll ki.

Margaret Thatcher nem pozitív figurája Európának, egészen egyszerűen csak az angol birodalmi hegemóniában volt érdekelt.

Horthyék ezért voltak képtelenek megoldani a Közép - Európára nehezedő nyomást, míg az Angliából Moszkvába távozó Benes eldöntötte a kérdést a szovjetek javára.  Benes Londonban megneszelte, hogy az angol politika már hajlik a Közép – Europa-i rendezésre a háború után és ezt meg akarta előzni lépésével 1943 nyarán Sztálin irányába. A Teheráni Konferencia idején pedig megakadályozta a szövetségesek balkáni partraszállását.

Mi volt ez, ha nem az angol politika teljes kudarca? Máig is ezt kerülgetjük és Margaret Thatcher soha nem volt képes ezzel szembe nézni. A német egyesítést pedig ellenezte.

Ronald Reagannak kellett jönnie, hogy a Szovjetunió eltűnjön, de őt is majdnem megölték ezért és munkáját nem fejezhette be. Helyette az USA-t baloldali holdkórosok kezdték irányítani: liberálisok, neokonzervativok, vörösnyakú redneck-ek. Ennek a levét isszuk napjainkban: politikai, erkölcsi, gazdasági válságok...

Napjainkban az angol keleti kérdés politikája Szíriában robbant, ahol az USA folytatja ugyanazt, amit két évszázada az angolok, és Törökországot próbálják maguk mellé besorolni.

Nem fog menni, amíg Versailles-t  el nem törülik és Közép -Európában az angol politika miatt eltaposott magyar kérdést meg nem oldják és a nagyhatalmak ki nem vonulnak a térségből, mint azt Széchenyi akarta 1848 februárjában és amivel Metternich is egyetértett. Nem lesz könnyű.

De a kérdések megkerülhetetlenek, azért is mert Margaret Thatcher ki is mondta, kétszer: “legyőztük a németeket és megint itt vannak”.
Így ezt nem lehet elintézni.

Geönczeöl Gyula, Felvidék
2013 április 8.