Gulyás Gergely szerint Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora megalapozatlan állításokat és ténybeli tévedéseket közölt a Helsinki Bizottság március 19-ei washingtoni meghallgatásán, illetve azt megelőző nyilvános értekezéseiben. Erről a Fideszes országgyűlési képviselő a professzornak címzett és a Fidesz honlapján csütörtökön közzétett nyílt levelében írt.

Kim Lane Scheppele az amerikai Helsinki Bizottság A demokrácia röppályája – Amiért Magyarország számít címmel a washingtoni kongresszusban megtartott márciusi meghallgatásán beszélt arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt kíván venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát.

Ezt nem hagyhatta szó nélkül Gulyás Gergely

A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteivel kapcsolatban.
Scheppele szerint ráadásul az alaptörvény nemrégiben elfogadott módosítása „újabb bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem ismeri el hatalmának semmilyen korlátozását”.

Tételes cáfolat hat pontban

Gulyás Gergely válaszában úgy fogalmaz, a tudományos élet szabadsága – melyet messzemenőkig tiszteletben tart – nem egyenlő azzal, hogy valaki függetleníti magát a tényektől. Hozzáteszi: „meglepett, hogy miután a szocialista–liberális kormány alatt részben az alkotmány-előkészítő bizottság tanácsadójaként négy évet töltött Magyarországon és elmerült a magyar politika szövevényes részleteiben, ordító hibák csúsznak a magyarországi alkotmányos változásokról szóló írásaiba. […] Tudom, hogy Magyarország újonnan elfogadott alaptörvénye nem felel meg az ízlésének. Ennek okai részben lehetnek szakmaiak, de én úgy látom, többnyire személyesek és politikaiak” – fogalmaz Gulyás.

A kormánypárti politikus hat pontban cáfolja a professzor állításait. Szerinte nem igaz, hogy az alkotmányt titokban írták, hiszen az alaptörvény kidolgozásának folyamata nyilvános volt, ezt bizonyítja a tervezethez érkezett közel kétszáz írásos beadvány, a témában lefolytatott nemzeti konzultáció, valamint a többi parlamenti pártnak biztosított lehetőség saját javaslat benyújtására. „Sajnos az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy politikai okból kivonulnak a bizottság munkájából, valószínűleg abban bízva, hogy ez az egész folyamat legitimitását aláássa majd. Más szóval megtagadták, hogy hozzájáruljanak a nemzet első demokratikusan elfogadott alkotmányához. Rendkívül tisztességtelennek tartom a Fidesz hibáztatását az ellenzék viselkedéséért” – írja ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely.

Emellett szerinte nem igaz, hogy „a módosított új alkotmány szerint egyetlen intézménynek sincs joga az egypárti kormány számos fontos jogkörének ellensúlyozására”, ahogyan az sem, hogy egypárti kormány irányítaná Magyarországot. A Fideszes képviselő bírálja a professzor azon kijelentését is, amely szerint az alaptörvény negyedik módosítása „konkrétan visszaállítja szinte az összes olyan, a Fidesz-kormány által hozott, vitatott új törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság elkaszált”. Hangsúlyozza: az Ab majdnem minden komolyabb döntése, amelyre Scheppele hivatkozik – egyházügyi törvény, átmeneti rendelkezések, közterületek használata –, kifejezetten felhatalmazta a parlamentet, hogy hozzon törvényeket annak érdekében, hogy az általa megadott irányelveket követve tisztázza a jogi helyzetet és töltse be a megsemmisített rendelkezések nyomán keletkezett joghézagot.

Amerikai példák az amerikainak

„Az a tény, hogy a parlament úgy döntött, hogy e fontos szociális kérdések alapelveit az alaptörvénybe emeli, csupán elvi döntés kérdése. Ugyanolyan elvi döntés ez, mint az, hogy a kaliforniaiak a gépjárművek forgalmi adóját, az arizonaiak az állami bánya-felügyeleti hivatal viselését, az alaszkaiak a halászati és a hajózási jogokat, a georgiaiak a lottó és a bingó szerencsejátékokat, a floridaiak a vemhes sertések kegyetlen és embertelen tartását állami alkotmányaikban szabályozzák” – írja Gulyás Gergely.

Szerinte a professzor azon folyamatos erőfeszítései, hogy Magyarországot zsarnoki Frankensteinként fesse le, azt a gyanút keltik, hogy tudományos értekezéseit személyes, politikai vagy más megfontolások hatják át. „A tények elferdítésén alapuló, Magyarország elleni kampánya, valamint a megalapozatlan vélemények ismételgetése nem fog minket elriasztani attól, hogy azt tegyük, ami szerintünk jó Magyarországnak és a magyar embereknek, akik nekünk a cselekvésre felhatalmazást adtak” – zárja levelét a magyar politikus.