Fennállásának két és fél éve alatt négyezernél többen csatlakoztak a Kárpát-medencében és a Duna-vidéken élők együttműködésének, megbékélésének támogatását célul kitűző Charta XXI nyilatkozathoz. A Charta XXI fő célja 21. századi megoldást találni egy 20. századi problémára, a Trianonnal létrejött szétszakítottságra, széttöredezettségre – mondta Surján László, az Európai Parlament alelnöke a mozgalmat bemutató eseményen Győrben.

Surján László hangsúlyozta: úgy nem tudunk érdeket érvényesíteni az Európai Unión belül, ha egymást próbáljuk lerugdosni a szekérről. Mint mondta: rendezni kell és lehet a térség népeinek viszonyait, erre példa a német-francia vagy az osztrák-olasz megbékélés.   

Az Európai parlament kereszténydemokrata alelnöke kiemelte: a Charta XXI fő célja 21. századi megoldást találni egy 20. századi problémára, a Trianonnal létrejött szétszakítottságra, széttöredezettségre.    

Ez nem egy revansista program, ami vissza akarja állítani a történelmi Magyarországot, a viszonyokat, hanem emberi kapcsolatokat, hidakat épít Európa népei között – fogalmazott a politikus. Álláspontja szerint ez a program olyan, hogy értelmes ember nehezen mond rá nemet.   

A céljaikkal egyetértőknek csupán azt kell vállalniuk, hogy barátsággal néznek a szomszéd népekre, nyitottak a kultúrájuk iránt, és azzal is "hitet tesznek a normalitás mellett", hogy ehhez aláírásukat adják.   

Mint mondta: az eddig csatlakozottak mintegy nyolcada nem magyar ajkú, Horvátországban például zömük a többségi nemzethez tartozik. A charta estsorozatot indított Budapesten, az aláírók pedig tíz nyelven kibocsátott elektronikus hírlevél révén tarthatják egymással a kapcsolatot.    

A Charta XXI nyilatkozat a többi között azt tartalmazza, hogy a megbékélési mozgalom hét országból származó kezdeményezői ellenségeskedés helyett a megbékélés útját választják, nem megszüntetni, hanem elfogadni akarják különbözőségeiket.