Június másodikán  Kahnawake be mentünk vasárnapi szentmisére. Az alkalmat az adta, hogy e napon Fehérváry Lilla, Magyarország montreáli kultúrkövete ebben az indián (Pontosabban: First Nation, mert az "indián" megnevezés nem megengedett Kanadában) rezervátum-faluban énekelt a szentmise után.

Kahnawake Montreal sziget derekával szemben, a Szent Lőrinc folyam túloldalán, az un. Déli Parton (South Shore) fekszik.

Szeles, borongós, szomorú időben indultunk. Mi szintén a Déli Parton, de a bumeráng alakú Montreal szigetnek az északi csúcsával szemben lakunk. Lényegében csak végig kellett volna gurulni a folyam partján, s máris ott vagyunk. - Ám nem így történt...

A Déli Parton csodálatos, új utakat építettek felüljárókkal, lehajtókkal, azonban  bámulatra méltóan rossz jelzőtáblákkal, bár ez egyáltalán nem újdonság Québecben, ugyanis Kanada ezen tartománya arról hírhedt, hogy itt minden turista eltéved. - A rossz útjelző táblák tévútra térítik az idelátogatókat, és természetesen a kanadaiakat is.

Számtalanszor jártunk már Kahnawake-ben, most mégis alig találtunk oda, mert az új, gyors autóúton mentünk, amelyen azonban egyetlen tábla sem jelezte, hogy hol kell Kahnawake felé elhagyni az autósztrádát, s jócskán továbbhajtottunk. Gondoltuk, visszafordulva jobb lesz a helyzet, lesznek táblák, de természetesen nem voltak. Pedig Kahnawake igazi látványosság.

Alapos késéssel értünk a misére.

A szentmise végén a pap, mielőtt elbocsátotta volna híveit, elmondta, hogy Magyarország kultúrkövete, Fehérváry Lilla fog énekelni, és aki teheti maradjon, hallgassa meg! - Senki nem mozdult, mindenki maradt. Lilla a karzaton, mikrofon nélkül (!) énekelt. Hangja betöltötte a nem nagy, de kicsinek semmiképpen sem nevezhető templomot.

Föllépése után idegenvezetés volt.

A templom / Kateri Center (St. Kateri Tekakwitha 1656 - 1680 indián szent) hajdanán a Szent Lőrinc folyam partjához közel állt, s ma még közelebb. - No nem a folyamhoz, hanem az 1958-ban átadott St-Laurent Seaway-hez.

Valamikor Kahnawakenál csodálatos homokföveny húzódott a part mentén, most pedig a Szent Lőrinc Hajóút húzódik. Ez választja el a települést a folyamtól.

A Saint Francois Xavier-ról elnevezett templomnak csodálatos az akusztikája, és mivel soha nem jutott elegendő pénz a templom felújítására, berendezése és a melléképületek megőrizték a régvolt hangulatot. - Ma már azt mondhatjuk: szerencsére!